Folia historica 1

Cennerné Wilhelmb Gizella: 16-19. századi grafikus viseletsorozatok - Közép-Európa nemzetiségei életének és társadalmi helyzetének képes forrásai

szágból Erdélybe menekült ujrakeresztelő habánok férfi és női viseletének bemutatása. Már az anyag summás felsorolása is igazolta azt a korábbi állításunkat, hogy Toppeltinus és Marsigli ábrázolásai tematikailag kölcsönösen kiegészítik egymást. Közös ikonográfiái forrásukat több, egykorú, vagy néhány évtizeddel később keletkezett másolat is megerősíti. E másolatok, vagy pontosabban kifejezve variánsok, elég nagy számban ismertek. Magyarország, Románia és Ausztriaközgyüjteményeiben hat példányt tartanak számon.A későbbi sorozatok rajzolói megtartották a különböző nemzetek rendek szerinti bemutatásának hagyományát, de az ábrázolások körét saját koruk társadalmi fejlődése, differenciálódása szerint szélesitették. így ezek az ismeretlen művészek az erdélyi társadalom árnyaltabb képét tárják elénk. A szász figurák túlsúlya, a lapok német feliratai kétségen kivül ismét a szász kulturkörre utalnak. Az emiitett sorozatok még a 18—19. század fordulóján is élő hagyományt képviseltek ugy, hogy Neuhauser Ferenc, e kor vezető nagyszebeni művésze is alkotott hasonló tárgyú grafikus-sorozatokat.^ Christoph Weigel nürnbergi mester 17-18. századfordulós viseletsorozata, amelyet Abraham a Santa Clara hires hitszónok állitott össze, elsősorban a császári családot és az udvartartást kívánta bemutatni a közönségnek. Ezeket az ábrázolásokat azután az akkor ismert négy világrész lakosainak viseletéből összeállított válogatás követi. Tiz magyar tárgyú lapja a korábbi viseletsorozatok gondolatvilágát tükrözi. Az illusztrációk bemutatják a nemesség pompázatos viseletét és a harcokban derekasan helytálló huszárokat és hajdúkat. Hiányzik azonban a polgári és paraszti viselet, pedig cime szerint ezeknek is figyelmet kellene szentelnie ugy, ahogy más országok lakosságánál is megteszi. A sorozat érdekes képe a „gorál", a Kárpátok lengyel származású hegyilakójának ábrázolása, s a morva hanák párról készült metszet.^ A török felszabaditó háborúk befejezésével a nemzetiségek földrajzi elhelyezkedése gyökeresen megváltozott. A török iga alól felszabadult középső területek betelepítése nagy néptömegeket hozott mozgásba. A török területekről elvándorló szerbek az Alföld déli délkeleti részét és Kelet-Szlavóniát népesítették be az ekkor létesített határőr-szervezet keretében. Ausztria határterülete népességének egyrésze a Dunántul nyugati szélére húzódott át s a birodalom sváb vidékeiről csoportosan jöttek a telepesek, akiket vagy aföldesurak magánkezdeményezése, vagy az újratelepítő kormányszervek fogadtak fel. Ezek nem alkottak egységes, zárt tömböt, hanem szétszóródtak az egész országban. A románság tömegei állandó mozgásban voltak. Erdély hegyes határterületeinek pásztorkodó román 26