Folia historica 1
Cennerné Wilhelmb Gizella: 16-19. századi grafikus viseletsorozatok - Közép-Európa nemzetiségei életének és társadalmi helyzetének képes forrásai
lakossága a völgyeken keresztül eges zen az Alföld keleti szegélyéig nyomult előre. Elhagyott lakhelyeiket a Kárpátok török uralom alatt álló túlsó oldaláról érkező honfitársaik foglalták el. A történelmi Magyarország északi részén élő szlovákok lakóterületüket nyugaton a Dunáig, keleten az Alföld szélén emelkedő hegységekig terjesztették ki. A Felvidék északkeleti részén élő rutének az Alföld északkeleti csücskéig húzódtak Le. A horvát települések kiterjedése átlépte a Mura és a Duna vonalát. A Kárpát-medence máig is fennálló nemzetiségi-települési képe ezekben az években alakult ki. Társadalmilag az egyes nemzetiségek nem álltak egyenlő fejlődési fokon és a Habsburg-rezsim jogalkotása sem tekintette őket egymás között egyenlőeknek. A német telepeseket szerződés kötötte földesurukhoz. A nemzeti és társadalmi tekintetben egyaránt elnyomott, elmaradt románság elvándorlás esetén javára fordithatta az uj telepeseknek járókedvezményeket. A szerbség és a horvátok egyrésze a határőr-szervezetben a katonai szolgálatot ellátó szabadparasztok státusának előnyeit élvezhette. A magyar paraszt tehát foggal sérelmezte a telepeseknek biztositott nagyobb szabadságot. Az emiitett katonai szervezetet a 18. században már nemcsak a török ellen használták fel, hanem a két hétéves háború európai harcterein is bevetették. 2®Éppen e háborús események eredményeként tekintélyes, a határőrezredek katonáit bemutató képdokumentumkötet maradt korunkra. Martin Engelbrecht augsburgi rézmetsző és kiadó sorozatban örökitette meg a Németország területén harcoló idegen katonákat. Engelbrecht elsődleges célja a kuriózum, a különleges népi viseletbe öltözött idegen csapatok bemutatása volt. Célkitűzése már a cimből is világosan kiolvasható.a 150 viseletkép több,mint egyharmada délszláv tipusokat ábrázol. A varasdi, károlyvárosi, tiszai és marosi határőrezredek tisztjei és katonái, szlavónok, dalmátok, liccaiak és clementinák elevenednek meg a lapokon jellegzetes festői viseletükben és fegyvereikkel. A rajzoló fantáziáját erősen foglalkoztatták a viselet keleties jegyei (pld. a szlavónoknál) és az egyes katonák népi ruházata. Engelbrecht a korábbi katonai viseletsorozatok példája nyomán különös érdeklődéssel ábrázolja az ezredek zenészeit s e törekvésének több hangulatos ábrázolást köszönhetünk. Ugyanezt mondhatjuk a határőrök családi életét bemutató jelenetekről iár Egyik lapján megcsendül a társadalomkritika hangja is:a császári tisztnek kontribuciót fizető parasztot bemutató ábrázolás kísérőszövege hangsúlyozza, hogy a pénz a tiszt családjának jólétét és fényűzését szolgálja. 32 Engell^recht a károly városi ezred katonáit mutatja be legnagyobb számban, másodsorban a szlavón ezredekét. 3 4 A horvát katonák 27
