Folia historica 1

Cennerné Wilhelmb Gizella: 16-19. századi grafikus viseletsorozatok - Közép-Európa nemzetiségei életének és társadalmi helyzetének képes forrásai

8 rült volna felderíteni. Viseletképeinek alapos ikonográfiái vizsgálata azért is lényeges, mert a 17. század folyamán nem akadt több olyan grafikus, aki példája nyomán a magyar társadalom osztályainak átfogó ábrázolására vállalkozott volna. A lakosság nemzetiségi és társadalmi szempontból egyaránt széles körű bemutatásával először a 17. század utolsó harmadában találkozunk az erdélyi fejedelemség területét illetően. A medgyesi származású Laurentius Toppeltinus — Töppelt Lőrinc „Origines et Occasus Transylvanorum" (Leyden, 1 667) c. miive^ s a bolognai Marsigli — gyűjteménynek az 1680-as évekből származó akvarelljei kölcsönösen kiegészitik egymást és eddig fel nem derített szász eredetű ikonográfiái forrásra utalnak. Nem véletlen, hogy nemzetiségi szempontból ilyen széles bázisú gyűjtemények éppen Erdélyben keletkeztek első izben. A 16. században alapított fejedelemség középkor óta többrétű népességéből a magyarok, székelyek és szászok részvétele az ország tanácsában nagyban emelte öntudatukat. ' ®A politikai jogokkal nem rendelkező románság Mihály vajda uralma alatt jutott vezető szerephez s később éppen a szászok tartottak fenn velük komoly gazdasági kapcsolatot. Toppeltinus könyvének célja a négy erdélyi nemzet bemutatása Írásban és képben a szász nemzetiségi típusok terjedelmi túlsúlyával. A magyarok közül a kor politikai és társadalmi viszonyainak megfelelően egy nemesi házaspárt mutat be illusztrációján. A szászokról készült rézmetszetek nagyrészt a polgárság középrétegének viseletét állítják elénk. Székely viseletet nem találhatunk az illusztrációk között, miután a szövegrész ^i^iegfelelően hangsúlyozza a közeli rokonságot a magyarsággal. A három román paraszti figura jól illusztrálja e nemzetiség elmaradott körülményeit, amire a szövegrész is utal.' (6. kép) A hazai szerző után fordítsuk figyelmünket a külföldi politikus és polihisztor gyűjteményében található rajzokra. Marsigli a felszabadító háborúk idején katonai és diplomáciai minőségben több évet töltött Magyarországon s Erdélyt is ismételten meglátogatta.A sorozat vizfestésü lapjai Erdély nemzetiségeinek különböző társadalmi tipusait mutatják be s rövid Írásos jellemzés is segiti jobb megismerésüket.'

6 Sajnos a gyűjtemény hiányosan maradt korunkra, a románok, görögök, örmények és cigányok képei elvesztek, a magyarok közül pedig csak a kálvinista pap és tanuló ábrázolásai szerepelnek.'^ A szász társadalom széleskörű bemutatása magában foglalja a tanácsurakat és az evangélikus klérust, a polgárasszonyokat, kézműves polgárokat (7. kép) és parasztokat. A székely viseletképek között két harcost és egy paras ztasszonyt találunk,valamint két katolikus lelkészt.' ^ A maga nemében egyedülálló a Magyaror25