S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 59. (Budapest, 1998)

ROVARTANI KÖZLEMÉNYEK LIX 1998 pp. 317-319 KÖNYVISMERTETÉSEK Pérez-ínigo, C: Acari, Oribatei, Gymnonota I. En: Fauna Iberica, vol. 9. Ramos M. A. et al. (Eds). Museo National de Ciencias Naturales, CSIC Madrid. 374 pp. A szerző, a talajlakó páncélosatkák (Acari: Oribatida) világhírű specialistája, aki elsősorban a Palaearktikum mediterrán területeinek, valamint Dél-Amerika trópusi területeinek faunáját akarja feldolgozni. A nagy fajszámú csoport egyidejű publikálása nyilvánvalóan lehetetlen, ezért a kötetenkénti publikálás mellett kellett döntenie. 1993ban már ugyanebben a sorozatban megjelentetett egy rendkívül fontos kötetet, amelyben a Poronota csoporthoz tartozó taxonokat dolgozta fel. Most a taxonómiailag még nehezebb Gymnonoták első részével készült el. A feldolgozás monografikus módja, határozókulcsokkal kombinálva rendkívül szerencsés. Ismételni tudom csak azt, a már korábbi recenziómban is leírt gondolatot, nagy kára a nemzetközi irodalomnak, hogy az ibériai félsziget faunája nagyon különbözik Európa többi részének faunájától, így a munka ezeken a területeken csak korlátozottan használható. Ettől eltekintve alapvetés, amelyet minden, ezzel a csoporttal foglalkozó kutatónak vagy gyakorlati szakembernek használnia kell. Rendkívül széleskörű áttekintést, értékelést ad az elterjedési adatokról, látszik, hogy egy élet munkája, tapasztalata áll a szerző mögött. Talán csak egyetlen kifogás említhető: több rajz, különösen részletrajzok még használhatóbbá tették volna a munkát. A nemzetközi acarológiai irodalom tehát nagy értékkel gyarapodott, hálásak lehetünk a madridi Természettudományi Múzeumnak a könyv kiadásáért. Mahunka Sándor RR. Ackery. C.R. Smith and R.L Vane-Wright (eds.) (1995): Carcasson's African Butterflies. An Annotated Catalogue of the Papilionoides and Hesperioidea of the Afrotropical Region. CSIRO Australia and The Natural History Museum, 803 pp. Két évtized alatt készült ez a páratlan munka. Aki elkezdte - Bob Carcasson, az afrikai nappali lepkék egykoron legjobb ismerője - már nem érhette meg a könyv megjelenését. Ezért a szerkesztő-mukatársak az ő emlékének ajánlják. A könyv valóban egyedül álló a maga nemében. Egy teljes álaltfoldrajzi régió - a paleotrópisz, vagy újabb nevén afrotrópisz - nappalilepke-faunáját foglalja össze. Jelentősége már a bevezetés elolvasása után szembetűnik: a fölsorolt 3600 faj és 300 génusz a világ nappalilepke-faunájának egyötödét teszi ki, amelyből a fajok 98%-a és a génuszok 76%-a afrikai endemizmus.