S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 32/2. (Budapest, 1979)

fatörzsön ült (leg. VARGA Z. ). Phymatopus hectus L. Néhány magasabb hegyvidékünkről ismert ritka faj. Uj adata: Zempléni-hegység, RostaUó, 1977. VI. 17. 1 g (leg. GYULAI P. -SZABÓKY Csaba). Euxoa birivia Den. et Schiff. A Tornai Karsztról korábban már ismert volt. 8 év után most ismét előkerült onnét. Adatai: Jósvafő, Tohonya-völgy, 1976. VII. 23-24., VII. 2930., 1977. VII. 18., VII.25., VII.27-28.; Nagyoldal, 1977.VIII.7. (leg. VARGAZ.- GYULAI I. - SZENDI Éva). Ochropleura musiva Hbn. A Tornai Karszton rendszeresen előfordul, nyári diapauzája van: az adatok vagy július első feléből, vagy augusztus második feléből származnak. Számos uj példány: Jósvafő, Tohonya-völgy, 1974. VIII. 15- 16., VIII. 25. , 1975. VIII. 16. , 1976. VIII. 18-19., 1977. VIII. 8. (leg. GYULAI I.-GYULAI P.-VARGA Z. - PATAKI Éva). Ogygia nigrescens Hufn. Uj adatai: Jósvafő, Tohonya-völgy, 1971. VI. 8., 1974. VI. 18-20., 1975. VI. 15-16., 1977. VI. 14-17. (leg. VARGAZ.). Parexarnis fugax Tr. Jósvafő, Tohonya-völgy, 1974. VI. 18-20., 1977. VIII. 6. (leg. VARGA Z. ). Chersotis cuprea Den, et Schiff. Ismert hazai lelőhelye a Bükkben, a Bálványon volt. Innét azonban természetátalakitás folytán kipusztult (1959-ben gyűjtötték utoljára). A Bükk legmagasabb részein ismét megtaláltuk: Nagymező, 1976. VIII. 31. 5 Feketesárbérc, 1976. VIII. 31., 1977. VIII. 19., VIII. 22.; Keskenyrét, 1977. VIII. 28., IX. 3., DC. 6. ; Háromkő, 1977. IX. 2., számos példány (leg. GYULAI I.-GYULAI P.-VARGA Z. ). A Tornai Karsztról korábban már jeleztük (GYULAI-UHERKOVICH-VARGA 1974). Ujabb itteni előfordulásai: Jósvafő, Tohonya-völgy, 1974. VIII.15-16., IX. 20., 1975. VIII.22., IX. 17. , 1976. VIII. 27. , leg. GYULAI I.-GYULAI P.-VARGA Z. ). VARGA Z. megfigyelte peterakását bogáncs (Carduus nutans) fészekpikkelyei közé (erősen kitinizált tojócső! ). GYULAI P. megtalálta a Hidasnémetiben működő fénycsapda anyagában is (1974. VIII. 12-13. ó

1

), igy valószínűleg elő fog kerülni a Zempléni-hegységből is. Chersotis margaritacea Vili. A Budai-hegyekből és a Bükkből ismertük. Ujabb vizsgálataink szerint a Bükk legmagasabb részének déli sziklagyepeiben, az un. "köveken", gyakori faj. Adatai: Bükk hegység, Gerennavár, 1976. VIII. 29., VIII. 31. , 1977. VIII. 19., VIII. 22., Keskenyrét, 1977. IX. 6., Feketesár, 1977, VIII. 22., Háromkő, 1977. IX. 2. (leg. GYULAI I. - GYULAI P. ). Előkerült a Tornai Karsztról is: Jósvafő, Tohonya-völgy, 1973. VIII, 29., 1976. VIII. 19. (leg. GYULAI I.), 1976. VIII. 28.-LX. 1.. (leg. VARGAZ.). Rhyacia latens Hbn. A Kárpátokban többfelé előforduló xeromontán faunaelem. Első biztos hazai adata: Jósvafő, Tohonya-v'ölgy, 1976. VIII. 28.-IX. 1. (leg. VARGAZ.). (Rhyacia grisescens F. ) A Tornai Karszton, a határ túloldalán már megfogtuk: Hágává, 1971. VII. 17. (leg. GYULAI P. ), igy előkerülése tőlünk is várható. Rhyacia lucipeta Den, et Schiff. Ujabb adata: Debrecen, 1974. X. 24. (leg. GYULAI I. ). E példány a nyári diapauzát követő migráció során juthatott el a síkságra. Lycophoüa porphyrea Schiff. Uj adata: Szalafő, Pityerszer, 1975-76. augusztusában számos példány (fénycsapda). Graphiphora augur F. Az utóbbi években az ország északkeleti részéről két helyről előkerült: Jósvafő, 1974. VI. 18-20. (leg. VARGA Z. ); Bánréve, 1976. VIII. (fénycsapda). Eugraphe sigma F. Uj adatai: Tiszakerecseny-Lónyai erdő, 1975. VI. 12-13., 1977. VI. 15-17. (leg. VARGA Z.) - ezek első alföldi adatai. Nyugat-Magyarországon két ujabb adata van: Szalafő, Pityerszer, 1975. VI. 14.; Magyarszombatfa, 1976, VII. 17. (fénycsapdák). Cerapteryx gramínis L. Sokáig ritka fajnak tartották és még néhány évvel ezelőtt is csak a nyugati határszélről és a Nyírségből ismertük. 1976-77-ben az északi határszélen nagy gradációja alakult ki, többszáz példányt gyűjtöttünk, főleg a Tornai Karszton. Adatok: Jósvafő: Tohonya-völgy. Bükk: Bánkút, Miskolc: Avas (leg. GYULAI P.-HERCZIG Béla), Lónya, Hidasnémeti, Bodrogszegi, Klementina, Nyékládháza, Miskolc: Ruzsin (fénycsapdák), 1976. VII-VIII. ). Megjegyezzük még, hogy a gradáció 1977 nyarára kiterjedt a Kárpátok egy részére is. Igy pl. a Branyiszkón 1977. VII. 13-áh nappal is többezer példány repült, főleg a patakparti magaskórósokban. Ugyanekkor tömeges volt a Bihar-hegységben is. Ez idő alatt viszont a nyugat-magyarországi fénycsapdák egyetlen példányát sem fogták meg, s UHERKOVICH Á. személyesen sem gyűjtötte, így tehát a gradáció nem terjedt ki a Kárpát-medence nyugati felére. Hadena albimacula Bkh. Jósvafő, Tohonya-völgy, 1974. VI. 18-20. , 1976. VI. 14- 15. ), leg. VARGA Z. ). Orthosia schmidtii Diósz. Elterjedésével már korábban foglalkoztunk (GYULAI-