S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 30/2. (Budapest, 1977)
éppen ennek az időszaknak a végére esett, s utunk jórésze alatt (in. 28-tól) az ezt felváltó, s az előzőnek ellentéteként, a szokottnál jóval hűvösebb, ugyanakkor szokatlanul csapadékos Időjárás uralkodott. Ez a viharokkal kisért hideg időjárás különösen El Kef-ben akadályozta munkánkat, de Sfaxban is több olyan nap akadt, amikor az esti (20 n ) hőmérséklet nem érte el a 12 C -ot, Degache-ban pedig két esős napunk is volt. Az időjárás különösen a rovarok gyűjtését (fühálózás és éjszakai lámpázás) befolyásolta hátrányosan. Tuniszban az alábbi utvonalat jártuk be (zárójelben a jelentősebb kitérőket adjuk): Tunis - El Kef (El Kef - Ain Draham, El - Kef - Sakiet, El Kef - Sakiet, El Kef - Jendouba) - Maktar - Kairouan - Boughrara (Boughrara - Sfax, Boughrara - Menzel Chaker, Boughrara - El Djem, Boughrara - Cekhira) - Gafsa - Degache (Degache - Nefta, Degache - Kriz) - Gafsa - Kasserine - Sbeltla - Kairouan - Sbikha - Tunis (Tunis - la Goulette). Fővárosi tartózkodásunk - hála az INAT jó előkészitő és szervező munkájának - csupán a megérkezéssel illetve az elutazással kapcsolatos feltétlenül szükséges adminisztrációra korlátozódott, s összesen 5 napot igényelt, a többi időt lényegében a terepen tölthettük. A gyűjtött anyag kiértékelését nagyban elősegíti az ország természeti földrajzának, klimájának és vegetációjának ismerete. A flórát és faunát nagymértékben befolyásolja az alapkőzet, tehát a felszin közelében elhelyezkedő geológiai képződmények. Tunéziában a felszinen általában üledékes kőzeteket találunk. Északon, El Kef környékén, valamint El Kef és Ain Drahan között az Atlasz hegység legkeletibb 700-1200 m magas nyúlványai vannak, A hegységet felépitő kőzetek tengeri üledékekből képződtek, amelyek először a kréta (felső kréta) majd az eocén időszakokban rakódtak le. Ekkor nagyrésztmészkő képződött, később az oligocénben glaukonitos homokkő, nummuliteses mészmárga és márgás mészkő tarkította. Folyóvíz eredetű lerakódások a negyedkorban keletkeztek, ezek azonban ma is kis területre, folyóvölgyek homokos, kavicsos lerakódásaira korlátozódtak. Dél-keleten, Sfax környékén a régebbi üledékei kőzetek a mélybe süllyedtek és az egész tengermelléki depressziót negyedkori üledékek töltik ki, amelyek közül a legjellegzetesebb a vörösagyag lerakódás. Délen, Gafsa környékén, a depressziót K-Ny csapásirányu kréta és eocén rögök határolják. A Degache - Tozeur-tól délre található nagy sósmocsár és a Nefta környéki homokdűnék holocén képződmények. Ezek mellett különösen fontos a klima és vegetáció, amelyet részben az E-D-i zonáció, részben az Atlasz hegység utolsó nyúlványai, részben a tenger közelsége határoz meg. E hármas hatás alapvetően egy Északról-Délre fokozatosan elszegényedő flórát**, délfelé mind sivatagosabbá váló vidéket eredményez. Természetesen az egyes területeken a különböző módosító tényezők (talaj, kitettség, széljárás, stb.) hatása igen jelentős lehet, igy például ÉNy-on, (Aln Drahan vidékén) a paratölgy erdők ennek köszönhetik létüket. A fentiek ismeretében a rendelkezésünkre álló egy hónapos Időt ugy véltük jól kihasználni, ha három, Tunisz más és más jellegzetes táján lévő "támaszpontot" választunk ki, s gyűjtéseinket ezek környékére összpontosítjuk illetve innen szervezzük. Természetesen ezt igényelték automata gyűjtőeszközeink beállítása is. Igy El Kef (ül. .24. - IV. 2), Boughrara (TV. 3. - TV. 12) és Degache (TV. 13 - IV. 17) központtal illetve ezek környékén végeztünk munkánkat. I. El Kef környéke A délkeleti hegyoldalakon fekvő város környéke igen jó kiindulási pont volt. É-ÉNy-on, közvetlenül a város fölött, de igen rossz állapotban lévő utjai miatt alig feltárt és elszigetelt Eddyr hegység meredek letöréseivel, napsütéstől védett szurdokjaival, kisebb, körülzárt, platóival, szinte magashegyi környezetre emlékeztet. A magas páratartalom és a viszonylag sok csapadék ottjáriunkkor üde rétek, dus sziklanövényzet, általában gazdag vegetáció létrejöttét eredményezte. A területet többször * Ezeket az adatokat Dr. EMBEY-ISZTIN Antal állította össze. ** Lásd DEBRECZY Zsolt előkészületben lévő tanulmányát.
