S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 30/2. (Budapest, 1977)

Magyarországon a Börzsönyben, a Mátrában és a Bükkben valamint a Budai hegyekben (Nagykovácsi, Hűvösvölgy) az O, versicolor Bkh ssp. vojnitsl Kovács honos (KOVÁCS 1967). A Bakonyban (Bakonybél, Farkasgyepü, Gerence-völgy, Somhegytető, Zalaerdőd), a Zalai dombságban (Szentpéterfölde), a Zselic nyugati szegélyén (Kaposvár), a Somogy-Tolnai dombságon (Gyulaj) és súlyponttal a Mecsek vidékén (Erdősmecske, Tettye, Komló, Püspükszentlászló, Kisvaszar) az O. ve r sicolor Bkh.-val ivarszervileg teljesen megegyező populációk tenyésznek (gen.prep. FAZEKAS I.).Az eddig ismert lelőhelyek (2. ábra) legkisebb tengerszint feletti magassága 140 m (Kaposvár, leg. NATTÁNM.,) a legmagasabb 650 m (Somhegytető, leg. FAZEKAS I. RÉZBÁNYAI L.). Az erdészeti fénycsapdákból ismert még Budakeszi, Várgesztes, Kunfehértó, Tompa lelőhelyekről. Ezeket az adatokat bizonyító példányok hiányában fenntartással kell fogadnunk. Itt jegyzem meg, hogy a várgesztest példány O. latruncula Hbn.-nek bizonyult (det. FAZEKAS I. coll. TTM Állattára). Az elterjedési adatok ismeretében különösen fontos volna a Budai hegyek, a Vértes és az Alföld kutatása. A legújabb gyűjtések során a Dráva-síkról Is előkerült (leg. UHEBKOVICH Á., VARGA Z,), de Ivarszerv! vizsgálattal ez az adat még nincs igazolva. Az eddig vázoltak vezettek az atlantomediterrán elterjedésü Oligia dubia Heyd. hazai revíziójához. A TTM Állattárában és a pécsi JPM N a 11 án-gyüjtemény ében dubia -nak határozott két példány egyike sem volt azonos HEYDEMANN-ak 1942-ben leirt fajával. Szemben KOVÁCS Lajos véleményével az alábbi identifikációhoz jutottam: 1. Kaposvár, 1935. VI. 23. leg. NATTÁN M., 1 db him Oligia versicolor Bkh. gen.prep. FAZEKAS I., No. 676. coll. JPM Pécs. 2. Tqlna, 1967. VI, 28. leg. fénycsapda 1 db hím Oligia latruncula Hbn. gen.prep, FAZEKAS I. No. 679. coll. TTM Állattára. 3. Ábra: A-D: Az Oligia dubia Heyd. és ivarszerve (A: válva, B: juxta, C: aedoeagus, D: a ivarszerve) - E: O. latruncula Hbn., F: O. versicolor Bkh., - G: O. strigilis L. (ductus bursae)