Dr. Papp Jenő szerk.: Folia Entomologica Hungarica 24/1-23. (Budapest, 1971)

99. E. caerulescens ER. pontomediterrán Kis-Ázsiában is előfordul. Elterjedésének nyugati és északi határa megegyezik az előző fajéval. Magyarország területéről csak a Bak

onyból ismerjük. 100. E. flavicornis ER. szibériai Hazánkban elsősorban domb- és hegyvidéken fordul elő. 101. E. gibbus DRAP. adriatomediterrán A Balkán-félsziget nyugati szegélyén és Sziciliában is él. Hálunk csak Siófokon gyűjtötték. 102. E. pedicularius SCHRK. turkesztáni A faj áreájából a turkesztáni refugium világosan megállapítható. Az összefüggő árearész nyugat felé Franciaországig terjed. Dél-Svédországban és Dél-Finnországban két izolált populáció él. Magyarországon meglehetősen gyakori. 103. Sphinginus coarctatus ER. pontomediterrán Az Appenin-fél sziget keleti felében is él. Hazánkban elsősorban dombvidékekről ismerjük. 104. Attalus analis PANZ. pontomediterrán Hegy- és dombvidéki faj. Magyarországon elterjedt, de nem gyakori. 105. A. thalassinus AB. atlantomediterrán Csak Debrecen környékéről ismert. Valószínű, hogy az A.ma- culicollis LUC.faj posztglaciális expanziója következtében kialakult reliktumpopuláció. Az elkülönülés faji szintjét rendszertani revizióval kellene megerősíteni. 106. Axinotarsus marginalis LAP. holomediterrán A Kaukázusban is élő (elsősorban dombvidéken), nálunk gyakori faj. 107. A pulicarius FABR. holomediterrán Szintén él a Kaukázusban. Hazánkban gyakori. 108. A. ruficollis OL. holomediterrán Algériában is él, a Kaukázusban nem. Gyakori hazai faj. 109. Malachius aeneus L. holomediterrán Európában keleten messze elterjedt (a Nyugat-szibériai alföldig). Észak-Amerikában, az U.S.A. keleti államaiban is előfordul,itt valószínűleg behurcolt. Magyarországon dombvidéken és sikságon egyaránt gyakori.