Dr. Papp Jenő szerk.: Folia Entomologica Hungarica 24/1-23. (Budapest, 1971)

110. M. affinis MEN. szibériai Magyarországon elsősorban a Budai-hegységből ismerjük. Hazai elterjedése domb- és hegyvidéki. 111. M. ambiguus PÉYR. kaspi A mediterrán területre eső árearász feldarabolódott, mig a kaspi refugiumra eső egységes. Nálunk nagyon gyakori, elsősorban sikságon. 112. M. bipustulatus L. holomediterrán Erős keleti expanzió (a Jenyiszej ig ). Magyarországon gyakori. 113. M. elegáns OL. holomediterrán Keletre szintén erősen expandeál. Nálunk csak Siófokon gyűjtötték. 114. M. geniculatus GERM. turkesztáni Nyugat felé a Pireneusokig elterjedt. Hazánk területén az egyik leggyakoribb Malachius-faj. 115. M. marginellus OL. holomediterrán Nagyon jellegzetes az, hogy az área magába foglalja a teljes refugiumterületet.Az área északi határa Skócia és DélSvédország, a keleti határa a Nyugat-szibériai Alföld. Nálunk nagyon gyakori faj. 116. M. scutellaris ER. kaspi Magyarországról csak a Budai-hegység területéről ismert. 117. M. spinipennis GERM. holomediterrán Nálunk csak Szegeden gyűjtötték.Keleten a Nyugat-szibériai Alföldig terjedt el. Észak-Afrikában nem él. 118. M. viridis PABR. turkesztáni A Mediterráneum egyes területein is él, de a turkesztáni refugiumterület mint a faj áreagóca, jól elkülöníthető. Nálunk az egész ország területén előfordul. 119. M. vulneratus AB. iráni Az eddigi ismeretek szerint nagyon sajátos áreájú faj,áreája nagyon diszjunkt. Az iráni áreagóc izolált a többi előfordulástól. A Kárpát-medencében meglehetősen gyakori. 120. Anthocomus bipunctatus HARR. pontomediterrán A Kaukázusban is előfordul. Nálunk sikságon és dombvidéken egyaránt gyakori. Hegyvidékeinkről hiányzik.