Dr. Steinmann Henrik szerk.: Folia Entomologica Hungarica 22/1-11. (Budapest, 1969)

csiráztatást. 2-3 nap múlva a csiranövények annyira megerősödnek, hagy amikor a petricsésze fedelét véglegesen eltávolítjuk, a bekövetkező hirtelen páratartalom csökkenés már nem árt nekik, hanem a szűrőpapír alatt a gyököcske tovább nő, mig a szűrőpapír felett levő szabadon álló tövi része alkalmas lesz a levéltetvek táplálására. Az igy előkészített csiranövényekre a csiráztatás 4-6. napján az állatokat ecsettel vagy igen puha Leonhardt csipesszel ráhelyezhetjük. A szűrőpapír automatikus nedvesen tartását a baromfiudvarokból ismert önitatóhoz hasonló működésű, vízzel telt, szájjal lefelé fordított 1 dl-es átlátszó üveg vagy müanyagpohár biztositja,melyet akkor helyezünk a csiranövények mellé a petricsésze szűrőpapírjára, amikor annak fedelét véglegesen eltávolítjuk. Amikor a viz elfogy, a poharat leemeljük és újra megtöltjük vizzel. Minthogy a tenyészet rövid ideig tarxó f

elfordítása semmiféle zavart nem okoz, a felfordított petricsészét helyezzük a pohárra és azzal együtt visszafordítjuk eredeti helyzetébe. A fent leirt módon nevelt kukorica csiranövények 3-4 hétig képesek táplálni a rájuk helyezett állatokat és szaporulatukat anélkül, hogy komolyabban károsodnának. Ezután már azonban a mag endo spermiumának tartalékai kimerülnek és a levelek csúcsukon száradni kezdenek; ilyenkor az állatokat uj, előkészített, 4-6 napcs csiranövényre kell áthelyezni. A tenyészet fenntartását megkönynyithetjük, ha biztosítani tudjuk, hogy valamely aktiv levéltetüt látogató hangyafaj egyedei elérhessék a tetveket. A rendszeres hangyaápolást igénylő tetvek analis nyilasánál viztiszta csepp formájában a kaudális serteszőrökön összegyűlő ürüléket (mézhar— matot) ugyanis a hangyák lenyalogatják, viszont hangyák hiányában ezek a cseppek hatalmasan megnövekednek, úgyhogy a lomha kifejlett állatok saját erejükből attól megszabadulni már nem tudnak. A cseppben ezután még egy fehér, nemezszerü szaprofita gomba telepszik meg, a megszült lárvák pedig abba sorba belefulladnak, aminek következtében az anyaállat pusztulását okozó nagy kölönc keletkezik. A nagymennyiségű mézharmat fogyasztására, ill. tárolására képes Prenolepis imparis var. nitens MAYB. hangyafaj laboratóriumi körülmények között is szorgalmas levéltetü ápolónak bizonyult, de más Formica és Lasius fajok is alkalmasak ilyen cél-