Dr. Steinmann Henrik szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 21/16-25. Budapest, 1967)
âs állatfajok; nevének fő célja az, hogy az állatot nemcsak fajilag, de rendszertani helyét illetően is meghatározza* Ezért bizonyos szabályoknak is eleget kell tennie. Tükröznie kell a faji jellegzetességet és a nemi vagy családi hovatartozást. S az újonnan „gyártott" nevek nagy többsége szemantikailag ezért nem megfelelő: hallatára nem tudjuk hová helyezzük a sscbanforgó fajt, mert nem „neveztük nevén a gyereket". Külön problémát okoz, hogy egyes szerzők, olykor egymástői függetlenül, valamely fajnak több magyar nevet is adnak. Pl. a Rhyaclonía duplana ZETT. fenyőkártevő sodrómolynak két neve is van: „erdeifenyő-hajtásmoly" és „erdeifenyőhaj tás-szö vő lepke" . Ugyanez a sorsa a Synanthedon myo- pae forrni s BKH. nevü jőlismert szitkámak: „almafa-darázslepke" és „szitaszárnyu almafapille". A felesleges névalkotáson túlmenően a rendszertani hovatartozás sem tűnik ki, sőt a fenti esetekben a „szövőlepke" kifejezés határozottan félrevezető, ill. a „pille" megjelölés teljesen elavult. E nevek közül az egyik azonban még a magyar állatnevek helyesírási szabályainak és a nevek képzésének sem tesz eleget (Akadémiai Kiadó, 1958). im bőven akadnak még helytelenebb képzések is, pl.: „erdeifenyőmagonc-sodrólepke" ( Argy ro taenia pulchellana HAW.), „méh alakú üvegszárnyu lepke" ( Aegeria apiformis CL.), „pirosfejü jegenyefenyőtü-sodró" ( Zelraphera rufimltrana HS.), „jegenyefenyőhajtás-sodrómoly" ( Choristoneura murinana CL.). E nevek még magyartalanok is, - akárcsak a „klgyózólevélmoly" ( Lyonetia clerkella L.), „barna lucfenyő-kéregsodró" ( Laspeyresia duplicana ZETT.), vagy „erdeifenyőseb-sodrólepke" ( L. cosmophorana TR.), stb. Bár közeljárnak a helyes elgondoláshoz, mégsem rendszertani kategóriákra utalnak azok a nevek, amelyek életmód szerinti csoportosítás alapján készültek. A „rügysodró" kifejezés életmódra utal, de az idetartozó kártevők között sodrómolyok (Tortricidae) és sarlósajku molyok (Gelechiidae) szerepelnek.Ezek használatát az egyik családra (Gelechiidae) kell korlátozni. A „levélaknázó" megjelölés alapján valamely
