Dr. Steinmann Henrik szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 21/16-25. Budapest, 1967)

fajt tucatnyi családba sorolhatnánk, de az eljárás tekintetében a név nem ad támpontot. A magyar névnek szigorú, a rendszertani csoporthoz kötődő értelme alól csak egy esetben látok észszerű kivételt, nevezetesen, ha valamely tápnövényfajon élő több lepkefaj egyikét (lehetőleg a leggyakoribbat, vagy a kártevő számba mehetőt) nevezzük el a tápnövény alapján, szisztematikai utalás nélkül, pl. „égerrügymoly" (

Prays curtlsellus DON.; Hyponomeutidae) néven az égerhajtásokon élő fajok leggyakorabbikát. Egyes, ritkább esetekben a név a sajátos vagy jellegzetes élőhelyen („kamramoly" = Endrosis lacteella SCHIPP., „házimoly" • Hoffmannophila pseudospre- tella STT., „karsztmoly" • Stomopteryx deter3ella Z.), tulajdonságon (pl. „zebramoly" = Schiffermüllerla angustella HBN.) vagy elterjedési területen (pl. „magyarmoly" • Neurothaumasia ankerella MN.) is alapulhat. Az Irodalmunkban már használatos de helytelen, hibás képzésű, értelemzavaró, magyartalan, vagy semmitmondó (pl. „magsodrólepke" = Pammene fasciana L.; „sárgailonca" = Aga pe ta hamana L.) neveknek a kiküszöbölésére, s a hirtelen támadó igényre válaszul ugyanolyan hirtelenséggel „légbőlkapott" nevek alkotásának megakadályozására, valamint a magyar neveket használni kívánóknak segítségére összeállítottam ill. elkészítettem a Magyarországból kimutatott összes molylepkefaj magyar nevének lajstromát, amelyet rendszertani sorrendben terjesztek az érdekelt vagy érdeklődő közönség elé. A lista függelékeként a kifogásolt magyar nevek szinonimiás felsorolását adom betűrendben: elöl a szinonimiába helyezett, az egyenlőségjel után az ajánlott magyar és a tudományos név áll. Rövidítések jegyzéke; ar. = alkalmazott rovartani név; obs. • elavult név.