Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 15/14-32. Budapest, 1962)
D.oo , C.nymphagoga , C .ruficiliaria , poráta és suppunctaria . Ligeterdei,de nem tölgyhöz kötött fajok: S.cinerea , O.forci- pula , E.linogrisea , H.magnolii , G.kadeni /utóbbi lehet ruderalis is/, az A.asclepiadis , L.limosa . Kimondottan erdei fajok: T.processionea , P.diluta , a cserfán élő P.ridens , az egyebütt is megélő L.dispar , a zárt erdők aljnövényzetén élő A.pulmonaris ,a tölgyfán élő D.prasinana , a zárt erdőben ' élő O.chrystii , X.biriviata , Ph.pedaria , A.hispidaria . Gyűjtésem nagyon érdekes fajai a lápréti fajok, mint a H.morio , a G.virgo és a A.gluteosa , vagy a nádashoz kötött A.Iepigone , a nádhoz mint növényhez kötött kóbortermészetü R.lutosa , vagy a főleg nádhoz kötött G.maritima , a nádasban élő Sch.costaestrigalis és a sásban élő U.uncula . Nevezetesek a fűzfán élő fajok: A.lota , E.chlorana , M.albicilla , L. marginata , D.exanthemata , mert ezek az előbb felsoroltakkal együtt, a mult század nedvesebb Pasarétjéről származó emlékfajok, amelyek a kertekbe ültetett fákon és az Ördögárok még nyílt részén vészeltek át napjainkig. Idegenszerüleg hatnak a faunában a H.silenes és a H.ir regularis , mint homoki fajok. Igaz ugyan, hogy az utóbbi a dolomiton is megél és igy mért ne élhetne meg a dolomit-fövényes részeken átmenetileg az idevetődött előbbi vendég is? Idegenszerű nálunk a fehérnyárhoz kötött E.abluta , ez a kimondottan sztyep állat, és a C.puorpera is, mely az Alföld fehérnyárosainak jellemző állata. Igen sok vándorfaj is szerepel jegyzékemben. Ilyenek: a H.convolvuli , a C.livornica , a M.cappa , a L.exigua , a H.peltigera , a T.ni , a P.algira és a N.obstipata . Ezek délről jönnek, néha nagyobb számban, s egy szigorúbb tél után úgy eltűnnek, mintha sohasem lettek volna itt. Jegyzékem többségében mindenütt megélő, mindenütt jelenlévő, minden viszonyhoz alkalmazkodni tudó, többféle tápnövénnyel élő állatokat sorol fel, ezekhez nem lehet különösebb megjegyzést tenni. A fajok kiértékelését KOVÁCS LAJOS dr. barátomnak köszönöm. 1955-ben SZŰCS JÓZSEF ismertette a budapesti Mártonhegy
