Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 15/14-32. Budapest, 1962)

lepkefaunáját /Pol.Erit

.Hung.Ser.nova,

Ton.VIII.

p.157-171/. A Mártonhegy környékén hasonló növényi társulások találhatók, mint lakásom vidékén, a gyűjtés helye azonban jóval magasabban fekszik. Érdekes a két terület: a Mártonhegy felső része és a Törökvész lepkéinek összehasonlitása. Jegyzékében SZŐCS 523 nagylepke-fajt sorol fel. Ha e számból a nappaliakat /75 faj/ levonjuk, a 448-as fajszám majdnem egyezik a Törökvészen fogott fajok számával /456/. Részletezve: szövők baglyok araszolok egyéb összesen Mártonhegy 66 218 138 26 448 Törökvész 61 235 149 11 456 Ezek a számok magukban nem mondanak sokat, ha azonban megnézzük, mely fajok fordulnak elő csak a Mártonhegyen és melyek csak a Törökvészen, rögtön megváltozik a kép. A mártonhegyi szövőkből 20 faj nem fordult elő a Törökvészen, a törökvésziekből viszont 14 faj nem fordult elő a Mártonhegyen. A baglyok közül 24 mártonhegyi faj nem fordult elő nálam, viszont 42 törökvészi faj hiányzik a mártonhegyi jegyzékből. Az araszolok közül 18 mártonhegyi faj hiányzik jegyzékemből, viszont 33 törökvészi nem fordult elő a Mártonhegyen. Az egyebek listáján a főként nappal gyűjthető fajok szerepelnek, ezek számának összehasonlitása megtévesztő lenne, miután jegyzékemben én csak a lakásban fogott lepkéket soroltam fel. Ha a két fajjegyzéket összehasonlítjuk, láthatjuk, hogy mig a Törökvész-Pasaréten szembetűnően sok a lópréti, nedvességkedvelő faj, a Mártonhegyről ezek hiányzanak. A két területnek különösen múltbeli erősen eltérő jellegével magyarázható ez a jelenség. A fauna összetételét a jelenben az befolyásolhatja, hogy mig a Törökvész-dülőt a viszonylag sok csupasz sziklás hely és a még sok helyen meglévő molyhoscölgy-cotinus állomány jellemzi, addig a Mártonhegyen szabad sziklás hely ma már alig található, az ősi molyhos tölgy pe-