Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 12/1-23. Budapest, 1959)

A folyóiratunk egyik régebbi számából /Polia Entomologica Hungarica, roi. III. /1938/ pag. 168/ megállapíthatjuk, hogy Társaságunkban 1936"ba» 5 előadás hangzott el a méhészet köréből. Izek az előadások, amelyeket a gödöllői méhészeti intézet kutatói,két tagtársunk: Koppan József és Őrösi Pál Zoltán tartott, a méhek állati kártevőiről és betegségeiről s az ellenük alkalmazandó védekezésről szóltak. Amint a beszámolóban olvashatjuk,az előadások élénk visszhangot keltettek a méhész társadalomban, amit a nagyszámú látogatottság is bizonyitott. De nemcsak a növényvédelem vagy a kéazletvódelem szempontjából kártevő rovarokra vetettük figyelmünket, hanem az ember és hasznos állatainak egészségét közvetlenül vagy közvetve veszélyeztető rovarokra is. Az ilyen irányú kutatásokkal a rovarász az ember- ás állatvédelem számára nyújt értékes útbaigazítást. A rovar azonban - az ember nézőpontjából - lehet hasznos is, mégpedig nemcsak közvetlenül, mint a mézelőméh vagy selyemhernyó, amelyeknek szakszerű tenyésztését alapjában a rovartani kutatások tették lehetővé,hanem közvetve is, a kártevők elragadozáaával /pl. a futóbogarak/, vagy azokon külsőleg vagy belsőleg élősködve /a fürkészlegyek és fürkószdarazsak/, - s ezzel a termesztőnek tesznek ingyenes szolgálatot.Szek a hasznos rovarok az életközösségbe helyezve a kártevők tömeges elszaporodásának vetnek gátat, olykor csak részben, de olykor egészen is, és lehetőséget adnak az u.n. biológiai védekezésre, amikor mesterségesen elszaporitva, vagy elszaporodásukat elősegitve használjuk fel a növényvédelemben. Társaságunk tagjai közül többen foglalkoznak idevonatkozó kutatásokkal, s ezekről előadásokban vagy közleményekben is beszámoltak. Igen, - Tisztelt Társaság, a rovartan ma már nem öncél, n-ím kedvtöltés,kedves szórakozás /lnsektenbelustigungl/,mint volt valamikor,nem szoritkozhatik csak a gyüjtésré,ritka példányok, uj fajok, varietások.aberrac ók,ivari vagy szezondi-