Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 12/1-23. Budapest, 1959)

formizmusok hajszolására. A rovar nem holt objektum,hanem élőlény,amely mozog, érez, táplálkozik, szaporodik, egyéni ólete van, küzd a megélhetéséért, alkalmazkodik a környezeti viszonyokhoz, hogy önmagát fenntarthassa, gondoskodik ivadókairél,hogy faját fenntartsa. Van fejlődésmenete /bionómia/, amelyet az .ökológiai viszonyok kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolnak, egy élethelyen /biotop/ él s ebben egy életközösség /biocoenosis/ kölcsönhatásainak körébe zárt tagjaként. A kedvező viszonyok néha tömeges elszaporodását teszik lehetővé, a kedvezőtlen viszonyok pedig elszaporodását akadályozzák, néha teljesen lehetetlenítik. Mindezeket megismerni, figyelni, kutatni szintén a rovartan feladata. A rovartan ma már komplex tudomány, amely éppen olyan munkamódszerrel dolgozik,mint más természettudomány. Komoly rovarász nem elégedhetik meg csak egyirányú kutatással, hanem látókörét ki kell szélesítenie egyéb - kapcsolatos - területen is. A rovartani kutatásnak mindenesetre alapja a szisztematika. A mindnyájunk által jólismert Johann Christian Fabricius, a nagy dán entomológus - bár némileg túlozva - irta: Nomina si nescis, peri Vet cognitio rerum, vagyis: ha nem tudod a neveket,elvész a dolgok ismerete is. A név egymagában is mindenesetre sokat árul el. Ha eddig Ismeretlen uj vagy ritka fajt fedezünk fel, a helyes determinálásból következtethetünk - rokonsága alapján - egyedi fejlődésére, a vonatkozó irodalmi adatokból megállapíthatJuk valószinüleges földrajzi elterjedését is. De a rovar nemcsak az egyedi fejlődóstan /ontogenia/, hanem a törzsfejlődéstan /phylogenia/ nézőpontjából is érdekelhet minket, s ennek alapján a Föld történetére vonatkozó ismereteket is nyerhetünk. Tehát a magát kimondottan szisztematikusnak valló rovarász sem zárkózhatik el egyedül a gyűjtés ós a rovar rendszerbe beosztásának szük körébe. Viszont a hivatásából kötelességszerűen az alkalmazott rovartannal /entomologie applicata/ foglalkozó sem nélkülözheti a rendszertani ismereteket: miként a hazai és külföldi példák is mutatjáic, a gyakorlati rovarástok leg-