Soós Árpád szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 7/1-13. Budapest, 1954)

szürke alakjának adott dilutána név illeti, a zöld példányok viszont annak egy fajváltozatát vagy formáját képviselik /a degenerananak a túlságosan élénk zöldre színezett ábráját Abafi-Aigner müvében a 21. tábla 2o. ábráján láthatjuk/. A harmadik fajra hosszas kutatás után sem sikerült érvényes nevet találni és igy Sarrothripus hungarica £ov» néven vezettem be az irodalomba. 1.Sarrothripus revayana Scop.,2.S.dilutana Hbn. és 3.S, hungarica Kov.:himek valvája.4.S.revayana,5.S»dilutana és 6. S. hungarica:a felső szárny középterét határoló volanak menete. Az ismételten emiitett sötét alapszín segítségével a '

re vayana- t könnyen elhatárolhatjuk a másik két fajtól. A zöld példányok hovatartozása tekintetében,amint az elmondottakból láttuk,szintén nem forog fenn kétség.Nagyobb nehézségek csak a szürke példányok szétválasztása tekintetében adódhatnak,ezeknek egy része ugyanis a zöld alakkal egy fajt /diluta- n

a/, a többi pedig egy eddig fel nem ismert fajt képvisel. A legjobban felismerhető eltéréseket a három Sarrothri- pusfa.i

on a középteret hatéroló vonalak menetében találhat-