Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 3/3-4. Budapest, 1950)

séges, lia valamennyi gyümölcsfaj esetében egyenlő számú hernyót sikerült volna begyüjtenem — amire másiráriyá munkáim miatt nem volt elegendő időm — vagy ha a fák valamennyi meg nem támadott és fertőzött rügyet leszámlálva, számítottam volna ki, hogy melyik molylepke faj, melyik gyümölcsfajt kedveli legjobban és melyik gyümölcsfaj a leginkább fertőzött. Molylepke fajok: Malus pumila Mill. Piras sativa L a m. e. D C. Prunus domestica L. Prunus armenica L. Prunus avium L. Crataegus oxuacahtna L. Recurvaria fajok 72.4 % 68.7 o/o 67.8 o/o 56.6 o/o 82.4 o/o 62.8 o/o Tmetocera ocellana F b t. 18.2 o/o 10.0 o/o 4.7 o/o 10.5% 6.1 % 7.4 o/o Argyroploce fajok 5.8 o/o 4.7 o/o 15.6% 7.2 o/u 6.1 % 10.1 % Pandemis fajok 3.6 o/o 16.6% 11.9% 25.7 o/o 5.4 o/o 19.7 % Összesen: 100.0 o/o 100.0 o/o 100.0 u

/o 100.0 "J/o 100.0% 100.0 % Tehát almafán és cseresznyén a Recurvaria fajok és a Tmetocera, a körtén, kajszibarackon, galagonyán a Recurvaria és Pandemis fajok, a szilván pedig a Recurvaria és Argyroploce fajok a leggyakoribbak. De azért valamennyi gyümölcsfajon a Tmetocera is eléggé előljár s a szilván kívül csak a galagonyánál kerül az Argyroploce fajok mögé. A Cacoecia rosana-t és az utána felsorolt fajokat csak szórványosan találtam, úgyhogy százalékolni nem volt érdemes és így ezeket a táblázatba fel sem vettem. Őszibarackon eddig csupán Re ourvarla fajokat találtam, ezért a táblázatba szintén nem vettem fel. A Recurvaria ís^ok egymáshoz való viszonya a budapesti anyagomban a következő volt: R. leucatella 71.4%, R. nanella 28.6%. Eddig minden kárt a R. nanella rovására írtak, pedig ebben, legalább is Budapest vidékén a R. leucatella-rmk nagyobb része volt. Bár az is lehetséges, hogy a R. leucatella csak az utóbbi időben nyomult előtérbe és a régebbi adatok — amenynyiben helyesek — ezért említik csak a R. naneUa-t. A Pandemis fajok aránya: P. heparana 57.1%, P. ribeana 42.9%, az Argyroploce fajoknál pedig: A. variegana 61.5%, és A. pruniama 38.5% volt a fenti években gyűjtött vizsgálati anyagomban. Kecskemét Ürrétről is kaptam vizsgálati anyagot, 1948—49. évekből, de ez sajnos csak kis mennyiségű volt és csak az Asztracháni fehér almafajtáról származott. Tehát az itt kapott eredmények, a kevés anyag következtében nem tekinthetők véglegeseknek, inkább csak' előzetes tájékoztató adatoknak további vizsgálataimhoz.- Ebben az anyagban a Tmetocera ocellana