Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 3/2. Budapest, 1949)

De maradjunk egyelőre amellett, hogy a Celtis austrális az igazi dajka s fogadjuk el azt a magyarázatot is, hogy azt a. C. occidentalis kellően helyettesítheti. Csakhogy, mint már előbb is kiemeltük, mind a Kaposvár környéki, mind pedig a kosdi Libythea előfordulás ostorfától távoleső területre esik. Nincs más megoldás tehát: más pót-dajkára kell gondolnunk. A kosdi erdőszél ciheresének florisztikai névsorával a zsebemben, fölkerestem Andreánszky Gábor prof. tisztelt barátomat, akitől kérdezősködésemre azt a szíves fölvilágosítást kaptam, hogy a természetes növény rendszerb en a fölsoroltak közül az Ulmus meg a Morus áll legközelebb a Celtis-hez. A szilfára már a kaposvári lepkészek is gondoltak. Egyelőre — az eddigi leletek alapján — az Ulmus-t inkább is gyanúba vehetjük, mint az eperfát. De viszont, hogyha már a Libythea letért az egy-dajkás életmódról, ezt olyan erős kényszer hatására tette, hogy a CeZíis-rokonsági körén kívül eső, valamely más növénnyel is megbarátkozhatott. Leginkább talán a kökénnyel, mit valószínűsíthet a gyakorlati lepkészek eljárása, akik a fogságban nevelt Libythea-hemyót Prunus spinosa-val etetik. Az 1947-iki rendkívül meleg és aszályos nyár a Libythea kitörésére esetleg azt a magyarázatot kínálja, hogy az utóbbi esztendők nyarainak az átlagosnál magasabb hőmérséklete volt a kiváltó ok. Hiszen, mint Rebel

2 is megjegyzi, a L. celtis szembeszökően melegkedvelő, mert csakis a nap legforróbb déli óráiban repül". Az utóbbi évek meleg nyaraira vonatkozóan a legilletékesebb forráshoz, Réthly Antal prof. igen tisztelt barátomhoz fordultam, akinek 1947, X. 9-iki keltezésű, köszönettel vett szíves leveléből a következő idevágó részletet idézhetem : „ . ... 1940. év óta az átlagosnál melegebb volt 1943 nyara, úgyszintén az 1945-ös, 1946-os, de főként az 1947-es, az idei nyár volt átlagosan jelentékenyen felüli hőmérsékletű..". Természetesnek tartom, hogy a legutóbbi három, átlagosnál melegebb, de főleg szárazabb tavaszos nyár egyes, melegebb éghajlaton honos lepkefajoknak északabbra húzódását lehetővé tették".

3 Amint Réthly adataiból kitűnik, az 1943-as meleg nyár kissé elszigetelten állt, s így még akkor sem igen szerepelhetett a Libythea 1945-ös kalocsai és kaposvári megjelenésének okozójaként, ha föltesszük is, hogy pillangónk már 1943-ban tört ki, s már akkor jutott ei Kalocsáig, illetőleg Kaposvárig, de nem vették 2 Rebel H.: Die Lepidopterenfauna von Herkulesbad und Orsova. (Ann. Naturhist. Hof mus. Wien, Bd. XXV. p. 301.) 3 Meg kell jegyeznem: Réthly A. t. barátomnak nem írtam volt meg, hogy egy-dajkás pillangóról van szó. Így tehát amellett,, hogy ez az utóbbi véleménye a Libythea-ra szorosan nem vonatkoztatható, annyi mégis nagyon megszívlelendő, hogy efajta l'epkekitöréseknek hathatós tényezője lehet az átlagostól eltérő hőmérséklet.