Dr. Surányi Pál szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 1/1. Budapest, 1946)
tehát az év legzordabb szakában repül. Ennek megfelelően ép oly kevéssé érzékeny a hideg iránt, mint az őszi Erannis-ok, vagy az Alsophila quadripunctata Esp. 1922-ben az egyik este például az ablakhőmérő mindössze 2 C°-t mutatott nulla felett és egy vau-pun datum mégis megjelent a csalétken. Ha az előbb említett araszolókat téli araszoloknak hívják, joggal nevezhetjük a Conistra-kaX téli baglyoknak. Legjellemzőbb képviselőjük kétségtelenül a Conistra vau-puntatum. Legközelebb áll hozzá e tekintetben a veronicae. A veronicae szeptember utolsó napjaiban jelenik meg. Legkorábbi adatom megjelenésére vonatkozólag 1943 szeptember 27-e. Nagyobb számban október második felétől gyűjtöttem (1943 október 8-án kivételesen egyszerre 8 állatot). Megfelelő időjárási esetén télen is elég sok található. .A Széchenyi-hegyen 1941 december 12—17-én, valamint 1944 január 28—29-én ép oly gyakori volt, mint a vau-punctatum. Lényeges különbség van azonban a két faj között abban a tekintetben, hogy míg a vau-punctatum szárnyai csak november végén kezdik elárulni a repülés folytán bekövetkező kopást és rongyolódást, a veronicae-x már október végétől kezdve kopottak. A veronicae repülési ideje Budapesten és környékén helyesen: szeptember legvégétől április végéig. A ligula-bó\ az első lepkét október 8-án fogtam 1943-ban. Nagyobb számban október 21-től kezdve találkoztam vele, azonban mindig kevesebb jelentkezett, mint az előbbi két fajból. 1941 december 14-én a Széchenyi-hegy déli oldalán hármat fogtam csalétken. Kétségtelen, hogy ez a faj is áttelel, bár eddig még csak két ízben találkoztam vele tavasszal. Az elmondottak értelmében a Conistra-k repülési idejére vonatkozó eddigi ismereteink lényegesen megváltoznak, illetőleg azt pontosoabban körvonalazhatjuk. Le kell szögezni mindenekelőtt, hogy az egyes Con/sfra-fajok megjelenése ezen a vidéken nem esik egy időre, sőt lényeges különbség van az egyes fajok között a megjelenési idő tekintetében is. Nagyjából egy időben jelenik meg a vaccinii, erythrocephala és rubiginea. Három héttel később mutatkozik először a veronicae, egy hónappal később a ligula és másfél hónappal később a vau-punctatum. A közvetlen tanulság megállapítása után rá kell azonban arra is mutatnom, hogy rovartani kutatásainkat még sok tekintetben ki kell bővítenünk, így kétségtelen, hogy akkora területre nézve, mint Magyarország, nem elégedhetünk meg a repülési időnek átlagosan, kevés vagy éppen pontatlan megfigyelés alapján való közlésével. Elengedhetetlenül szükséges ehhez továbbá az is, hogy olyan kutatási hálózatot szervezzünk meg, amelynek segítségével pontos adatokat nyerhetünk az egyes tájegységek rovartani viszonyaira vonatkozólag.