Dr. Surányi Pál szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 1/1. Budapest, 1946)

tartott, melynek egy erős zivatar vetette végét 22-én este. Október 4-től mindennap gyüjtötem csaléken az, említett Városmajor-utcai kertben, míg csak az erős lehűlés miatt abba nem hagytam. Ez alatt az idő alatt rendszeresen jött csalétekre vaccinii és erythrocephala, egyéb Conistra azonban nem. Október 27-én ismét bekentem a fákat. E napon fogtam a csalétken egy teljesen friss yau-punctatum-ot egy Dryobotodes protea Bkh., két erythrocephala és három vaccinii társaságában. November 2-án megismételtem a kísérletet és ekkor egy magános vaupunctatum-ot fogtam. 3-án csak egy erythrocephala jött a csalétekre. Ez évben nem folytattam tovább a megfigyeléseket. 1922 tavaszán március 3-án kezdtem meg a csalétkezést a Városmajor-utcában, és csak egy áttelelt Eupsilia satellitia L-t fogtam. Másnap, 4-én ismét fogtam egy satellitia-t, azonkívül egy áttelelt vaupunctatum-oi. 5-én egy-egy vaccinii-, Litophane omitopus Rott.- és Hypaena rostralis L.-szal együtt fogtam két vau-punctatum-ot. Április 8-ig ezen az egy ihelyen 18 vau-punctatum-ot gyűjtöttem. A vau-punctatum késő ősszel való megjelenését azóta igen gyakran megfigyeltem. Megjelenésére vonatkozólag legkorábbi budapesti adat 1943 október 16-a. Egynél több vau-punctatum-ot egyszerre legkorábban 1943 október 26-án fogtam, és pedig hármat. Négyet legkorábban október 31-én 1923-ban, hatot november 2-án 1933-ban. Anyagom zömét novemberben gyűjtöttem, a hónap közepe táján. így 1943-ban november 13-án 20, 14-én 7, 19-én 24 és 20-án 28 vau-punctatum került kézre a Széchenyi-hegyen. Mások hasonló jó eredménnyel gyűjtötték e napokon ugyanazon a helyen. Téli előfordulására vonatkozólag mint legjellemzőbb adatokat, az 1922/23., 1941/42. és 1943/44. évi megfigyeléseket sorolom fel. 1922 december 30-án 3, 31-én 10, 1923 január 1-én és 2-án 4—4, 10-én 1, február 5-én pedig 5 vau-punctatum-ot fogtam a Városmajor-utca 48. alatt. 1941 december 12-én 1, 14-én 4, 16-án 5 és 17-én 3 vau-punctatum került elő a Széchenyi-hegy déli lejtőjén, jórészt ép állapotban voltak. Figyelmeztetésemre miások is eredménnyel gyűjtötték ezekben a napokban. 1944 január 28-án 6, 29-én 2 vau-punctatum-ot fogtam ugyanezen a helyen. Eddigi gyűjtéseim során egyébként október folyamán 29, novemberben pedig 165 vau-punctatum-ot fogtam, jóllehet az októberi gyüjtőnapok száma lényegesen nagyobb volt a novemberiekénél. A felsorakoztatott adatokból a vau-punctatum repülési idejére vonatkozólag a következő eredmények szűrhetők le. A vau-punctatum kikelése október közepén indul meg. Nagyobb számban október-november fordulóján kezd jelentkezni, a zöme pedig novemberben, vagy meg nem felelő novemberi időjárás esetén tavasszal, esetleg már enyhe téli napokon repül. Kétségtelen, hogy szívesen repül télen is, ha az időjárás megfelel neki. Ezt a tényt eléggé bizonyítják az 1922/23. évi decemberi, januári és februári, az 1941. évi decemberi és az 1944. évi januári adatok. A vau-punctatum repülési ideje Budapesten és környékén helyesen megállapítva: október második felétől április második feléig. Ez az igen szép, szürke és barna színárnyalatokban tarkálló lepke