Dr. Szent-Ivány József szerk.: Folia Entomologica Hungarica 8/1-4. (Budapest, 1943)

amelyek a himport testükön egyik virágról a másikra átviszik. Ebben a munkában több rovarrend vesz részt; előljárnak a hártyásszárnyúak s ezek közül a méhek és darazsak. A herefélék megtermékenyítésében a poszméhek (BombusAajok) működnek közre, míg a mézelő méh főleg a gyümölcsfák virágainak megtermékenyítését közvetíti. Más növények megtermékenyítésében a lepkék és legyek működnek hasznosan közre. Rendkívül érdekes az alkalmazott rovartannak az a fejezete, amely a ragadozó s élősködő rovarokkal foglalkozik. Amennyiben kártevő rovarokat is ragadoznak, vagy. azokban élősködnek, hasznosak. A nagyobbtermetű, karcsú, gyakran aranyosan csillogó futóbogarak és Campodeoid-alakú lárváik nagy szenvedéllyel vetik magukat az erdei és gyümölcsfák kártékony hernyóira és bábjaira. A kedves katicabogár és palaszürke, sárgafoltos, kis gyíkhoz hasonló lárvája nagy levéltetüpusztító. Szorgalmas levéltetűvadász az aranyszemü fátyolka (Chrysopa perla), valamint a lebegő legyek (Syrphidae) lárvája is. A fürkészdarazsak fajokban gazdag családjainak tagjai levél- és paizstetvekben, petékben, hernyókban, bábokban nevelődnek fel. Nem a tudományos értelemben vett igazi élősködők, mert szinte kivétel nélkül a gazdájuk halálát okozzák. A ragadozók és valódi élősködők között középúton állanak, s ezért a tudomány külön megjelöléssel: ragadozó-élősködőknek nevezi őket. A házilégynagyságú fürkészlegyek (Tachinidae) szintén idesorolandók, mert nyüveik rovarlárvákban, főleg kártékony hernyókban nevelődnek fel. A ragadozó s élősködő rovarok az életközösségek (biocoenosis) egyensúlyi állapotának fenntartásában működnek közre, mert a növénypusztító kártevőket megszabott határaik közé szorítják vissza s így azok túlszaporodását megakadályozzák. Sajnos, az ember az ősterületek mívelés alá fogásával, a mívelés alatt álló területek környezeti viszonyainak megváltoztatásával, a gazdasági növények fokozott és tiszta állományban termesztésével (monokultúra) az egyensúlyi helyzetet állandóan megzavarja, ezért a növények kártevői tömegesen elszaporodnak. Szükségessé vált tehát a mesterséges védekezés: a növényvédelem. Ennek ma már számos módját ismerjük s alkalmazzuk. A hasznos rovarokat is beállította az ember a védekezés szolga-