Dr. Szent-Ivány József szerk.: Folia Entomologica Hungarica 8/1-4. (Budapest, 1943)
latába s ezt az eljárást a védekezéstan biológiai védekezés néven ismeri. A kártevőt természetes ellenségeivel vagy netegségokozóival irtani, — ennek a védekezésmódnak a lényege. Eleinte nagy reményeket fűztek hozzá az érdekelt termesztők s a szakemberek. Sajnos, a túlzott remények nem váltak valóra, aminek több oka van, amelyekre azonban itt nem térhetek ki. A biológiai védekezés a sok csalódás ellenére a kártevők gyérítésében mégis egyik segítő eszköze maradt az embernek. Különösen akkor jár sikerrel, amikor valamely kártevő idegenből behurcolódik, új hazájában korlátozó természetes ellenségei még hiányoznak. Amikor a mult század nyolcvanas éveiben Kaliforniába a narancs paizstet vet (Icciya purchasi) hurcolták, be Ausztráliából, ez annyira elszaporodott, hogy a citromültetvényecet végpusztulással fenyegette. A veszedelem csak akkor szűnt meg, amikor Ausztráliából természetes ellenségét: egy katicabogárfajt (Novius cardinalis) is betelepítették. Az eperíát pusztító japáni paizstetü (Aulocaspis pentagona) irtására Amerikából Európába (hazánkba is) betelepített kis fiirkészellensége (Prospaltella Bérlései) mindenütt általános közmegelégedésre teljesíti hasznos hivatását. A v é r t e t ű gyérítésére egész Európában (nálunk is) elterjesztett vérté tűfür kész ( Aphelinus mali) hasonlóképpen.értékes munkát végez, bár a védekezés kérdését mégsem oldja meg, mert nem ment fel a sebápolástól, sem a vértetű szívására keletkezett, már meglévő görcsök eltávolításától. Olyan esetekben, amikor a kártevő eredeti hazájában is számottevő természetes ellenség nélkül, tömegesen pusztít, a biológiai védekezésnek tere nincsen. így az Amerikából Európába behurcolt hírhedt kolorádói burgonyabogár (Leptinoiarsa decemlineata), vagy a hazánkban is már meghonosodott és gyümölcstermesztésünknek — főleg kivitel szempontjából — valóságos csapását jelentő kaliforniai paizstetü (Aspidiotas perniciosus) gyérítése természetes úton nem lehetséges, mert minden kutatás mellett sem sikérült komolyabb ellenségüket vagy betegségokozójukat fölfedezni. ". A hasznos rovarokénál jóval nagyobb a kártékony rovarok száma. Kártékony az olyan rovar, amely az ember valamely életszükségletének kielégítését közvetve vagy közvetlenül megnehezíti, vagy az ember vagy hasznos háziállatai egészségét