Dr. Szent-Ivány József szerk.: Folia Entomologica Hungarica 8/1-4. (Budapest, 1943)

kívülálló gúnyolódok előtt, akik mindent egyedül csak a legride­gebb haszon szemszögéből bírálnak el. A rovar az ember nézőpontjából (mert a termé­szet háztartása ilyen megkülönböztetést nem ismer) közömbös, hasznos vagy kártékony. Hasznos az a rovar, amely az ember valamely életszükségletét közvetlenül vagy közvetve kielégíti. A közvetlenül hasznos rovarok közismert képviselői a m é­zelőméh sa selyemhernyó. Mindkettőt már ősidők óta háziállatai közé sorolja az ember, mégis szakszerű tenyészté­sük csak azóta vált lehetővé, amióta a rovartani kutatások életük legrejtettebb részleteit is kiderítették. Ha a mai méh- és selyem­hernyótenyésztést a mult századival összehasonlítjuk, olyan nagy­arányú haladást állapíthatunk meg, amilyenről nagyapáink még csak álmodni sem mertek. Ma már nem szükséges kénnel lefojtani a méhcsaládot, hogy a mézéhez jussunk. Ma már a természetes rajoztatás mellőzésével ú. n. műrajokkal is szaporíthatjuk méh­családainkat. Zsarnoki kézzel belenyúlunk a méhek életefolyásába s akaratunkat rájuk kényszerítjük. Éppígy értékesítjük a kutatások eredményeit az újkori selyemhernyótenyésztésben is. Ma már min­den országban külön tudományos intézetek foglalkoznak a selyem­tenyésztéssel, valamint a méhtenyésztésre vonatkozó kutatásokkal, s amit a tudomány felfedez, azt a gyakorlat értékesíti. A közvetlenül hasznos rovarok csoportjába soroljuk még Ke­let-India lakktetüjét (Tachardia lacca), amelynek gyanta­szerű burokjából a fényezőiparban felhasznált sellakot készítik, nemkülönben a kaktuszokon mesterségesen tenyésztett mexikói bíbortetüt ( Dactylo plus coccus) is, amely megszárítva cochenille néven fontos kereskedelmi cikk, és piros festőanyaga az anilinfestékek nagy versenye ellenére is még mindig jelentő­séggel bír. Ellenben a Görögországban honos s ugyancsak piros festőanyagot tartalmazó kermestetű (Lecanium ilicis) már csak helyi jelentőségű éppúgy, mint a viaszt szolgáltató kínai vi asz te tű (Ceraplastes ceriferus), vagy a beduinok kedvelt mannáját (cukordús mézharmatot) szogáltató s a tamariskon élő több m a n n a t e t ű-faj (Trabutina spp.). Sokkal több a közvetve hasznos rovar. Az idegen be­porzásra szoruló virágos növények megtermékenyítésében fontos szerepet játszanak a különféle viráglátogató rovarok,

Next

/
Oldalképek
Tartalom