Dr. Szent-Ivány József szerk.: Folia Entomologica Hungarica 5/1-4. (Budapest, 1940)

A feldolgozás során egy olyan új faj is került elő (Bezzta paradoxa), mely a Bezzia és Dicrobezzia nemzetségek között átmenetet alkot, mert a szárny alkotása, valamint a combok tüskézete a Bezzia, a in. és a karmok alkotása a Dicrobezzia nemre utalnak. Ezen összekötő alak alapján a Dicrobezzia nemzetséget, mint alnémet a Bezzia nemhez csatolom. Ez indokolt azért ís, mert a Dicrobezziák $-\e teljesen Bezzia jellegű és csak a 9 szárny- és lábalkotása mutat különbségeket. Saját nehézségeimen okulva a közölt faj leírásokat úgy szövegeztem meg, hogy 1 — 1 genuson belül mindig ugyanazokat a rendszertani bélyegeket tüntettem fel. A bizonytalan és egyéni megítélésre alkalmat adó adatokat lehetőleg számszerű, vagy valamilyen más módon rögzített értékkel bíró adatokkal cseréltem ki. Ez különösen szükségesnek látszott azoknál a Kieff er-féle fajoknál, amelyek tényleg helytállóknak bizonyultak, de leírásuk nem egészen világos. A feltűzött állatok vizsgálatát többnyire Greenoug h-féle bínocularís mikroskóppal, mintegy 50 és 100-szoros nagyítás mellett végeztem. Finomabb vizsgálatokhoz eltávolítottam a kérdéses állatról a szükséges részt és megfelelő kezelés után alkoholsorozat-xylolon át kanadabalzsamba zárva szövettani mikroszkóp alatt tanulmányoztam. A csápokat először feláztattam, hogy az ízek ismét eredeti alakjukat vegyék fel, így vizsgáltam és azután zártam le. A hypopygíumokat lúggal maceráltam, hogy a belső részek (aedoeagus) előtűnjenek. A praeparált részeket apró, fedőlemezből kivágott lemezkéken zártam el, s ezek egyik végét papírra ragasztva, a készítményt a megfelelő állat tűjére tűztem fel. 4.) Által ános jellemzés (alaktani sajátságok). A HELEIDAE-család a fonalas csápú kétszárnyú rovarok (Diptera Orthorrhapha-Nematocera) közé tartozó csoport. Testük alkotása meglehetősen egységes, de a részletek kialakulásában egyes genus-csoportok között elég jelentékeny eltérések mutatkoznak. Alcsaládok elkülönítésére alkalmas eltérések ezek, azonban az egyes csoportok pcnios körvonalazása — főleg a sok esetben ismeretlen fejlődési alakok miatt — még nem teljes mértékben vihető keresztül. Ezek figyelembevételével általában a következőkkel jellemezhetjük a családot, A.) A fej (caput = c.) többé-kevésbbé korongszerű tok. összetett szemeik (oculi composiíí) rendesen nagyok, a fejtetőn (vertex] gyakran összeérnek, sőt kisebb-nagyobb mértékben egybe ís