Dr. Szent-Ivány József szerk.: Folia Entomologica Hungarica 5/1-4. (Budapest, 1940)
1.) Bevezetés. Csaknem egy évtizede, hogy Dr. Szílády Zoltán, egykori kedves professzorom doktori értekezés tárgyaként jelölte ki szamomra a hazai CHIRONOMIDÁK rendszertani feldől gozását. E célnak teljes mértékben ma sem tettem eleget, mert a vizsgálati anyag nagy tömege arra kényszerített, hogy egyelőre csak az egyik csoport, a CERATOPOGONINAE alcsalád feldolgozására szorítkozzak, Ez az alcsalád jutott be az utóbbi időben (M a 1loch 19H, Edwards 1926, Goetghebuer 1934) a családok kategóriájába HELEIDAE néven, HELEIDÂK az egész világon előfordulnak, Magyarországon ís nagy számmal é ! nek, de kicsinységük miatt a figyelmet többnyire elkerülik, A nép nevet sem adott nekik, Mint parányi rovarokat a „muslica", vagy „muslinca" összefoglaló névvel jelölik meg. Az irodalom a „jámbor-szúnyog", vagy „árva-szúnyog" név alatt foglalkozik ezekkel ís, azonban ez a név csak a CHIRONOMIDÁKRA találó ; a HELEIDÁKRA nem alkalmas, Ezek ugyanis — különösen a nőstények — parasita természetű rovarok. Főleg rovarok és alsóbbrendű állatok nedveiből táplálkoznak, de gyakran embereknél is kellemetlenkednek vérszívásukkal. A ó* táplálékát növénynedvek képezik, de szükség esetén a 9-ek is beérik növényi nedvekkel, Lárváik jórészt vízben élnek, de vannak terresztrísek ís. Ez utóbbiak a fák kiserkedő nedvében, nedves földben, korhadó növényi anyagokban, fák kérge alatt, trágyában, hangyabolyban stb, élnek, sőt akad köztük olyan is, amely a kícsurgó fenyőgyanta lakója. A bábok természetesen a lárváknak megfelelő helyen találhatók. Az ímagók a délelőtti órákat többnyire a növényzet között meghúzódva töltik el, ugyanitt történik a párosodásuk is. Egyes fajok már a déli órákban röpködnek, mások azonban csak késő délután hagyják el pihenőhelyeiket. Olykor a c^-ek tömegesen csoportokba verődve füstszerüen gomolyognak a talaj, vagy a vizek felett, csekély magasságban. E fonal folytatása azonban túlságosan el térítene a célomtól, A HELEIDÁK életmódját, testük felépítését, stb, más alkalommal szándékozom ismertetni. Jelen dolgozatom célja csupán az, hogy az integer Magyarország területén (nem számítva ide Horvátországot és a tengerpart vidékét) eddig előfordult fajokat rendszertani csoportok szerint, az előfordulási helyek és a gyűjtési idő megemlítésével, külső morphologiailag ismertessem.