Csiki Ernő szerk.: A Magyar Rovartani Társaság Közleményei, Folia Societatis Entomologicae Hungaricae 2/1. (Budapest, 1929)
erős alaphártya borítja, mely hasonlít a középbelct kibélelő hámhártyáj ához. A hámpotló telep -fenekén nagy számban fordulnak elő a mitotikusan (indirecte) élénken oszló sejtek, amelyeknek határai azonban nem jól láthatók. Annál feltűnőbbek azonban a sötét sejtmagok, melyek gyakran a hámpótló telepek ürterét egészen kitöltik. A sejtmag alakja, — a hámsejtek magjának általában hosszúkás, tojásdad alakjával szemben, — túlnyomóan kerek idomú. Ami a regenerálás mechanismusát illeti, azt kimerítő részletezéssel már annyi jeles búvár ismertette 1 ), hogy azzal csak a tanulmányom tárgyához mért keretben foglalkozom. A hámpótló függeléket a regenerálódás szaka utáni időben a csirasejtek csaknem teljesen kitöltik. A sejtek között csakhamar differenciálódás áll be, minek következtében, a függelék közepe táján, hengeres hámsejtek fejlődnek, amelyek ugy borulnak egymásra, mint a virágbimbó szirmai, közvetlen a kinyílás előtt (Schimmer) Ezt követőleg a függelék basalis részén vacuolák fejlődnek, melyek finoman szemecskés váladékot tartalmaznak, s ezek a függelék oldalfalára nyomást gyakorolnak, minek folytán a függelékek hosszúságukból veszítenek, viszont peremük átmérője nagyságban megnövekszik. Ezzel egyidejűleg a középbél izmai is összehúzódnak, s az egyszerre ható nyomás következtében a függelék megrövidülésével, az abban helyet foglaló sejtek a középbél hámsejtjeihez közelebb jutnak. A hengeres sejtekben mindinkább felszaporodó szemecskék váladékszemek fokozódó nyomása folytán a függelék átmérője, annak basalis részén, fokozatosan megnagyobbodik, s egyrészről a középbelet kibélelő hám, más részről a függelék hámsejtjei közötti határ mindinkább elmosódik, a függelék hámsejtjei fokozatosan a középbéli hám sejtjeihez válnak hasonlóvá, ugy, hogy végre is elfoglalhatják a secretiós tevékenységben elpusztult középbéli hamsejtek helyét. Ekként a középbél hámsejtjei megújulva, a függelék csirasejtjeinek eddig az ideig élénk osztódása megcsökken, a váladékszemecskék elválasztása véget ér, és a középbél izomzatának feszülése is megszűnik, minek következtében a függelékek újból megnyúlnak, s azt az alakot veszik fel, mint aminőt a regenerálódás kezdetén mutattak. 2 ). A regenerálódás lefolyásának ismertetésével még csak annyit tartok fontosnak kiemelni, hogy megfigyelésem szerint a hám pótlása — ugy, mint a bogaraknál megfigyelt legtöbb esetben, —• a Buprestidáknál is, nem egyszerre, hanem fokozatosan és rész1 H. Rungius; 1. c. p. 69—77. Frensel: Über d. Darmkanal Crustaceen nebst Bemerkungen zur Epithelregeneration. 1885. u. a. Einiges über d. iMitteldarm der Insekten sowie, der Epithelregeneration 1886. stb. 1 Gorka Sándor: Experimentelle und morphologische Beiträge etc. p. 262 263- — amely tanulmányból vettem át a regenerálódás folyamatának vázlatos ismertetését.
