Csiki Ernő szerk.: A Magyar Rovartani Társaság Közleményei, Folia Societatis Entomologicae Hungaricae 2/1. (Budapest, 1929)
A Splienoptera-nem. lárvái, leginkább steppe-vidékekcn, avagy ho-, mok-pusztákon tengődő, silány növényzetnek gyökereiben élnek, s kifejlődve, vagy ugyanannak a növénynek, amelynek gyökereit fogyasztották, vagy különböző Acacia-, Tamariscus-íánzk lombozata szolgáltatja táplálékukat. Van közöttük, néhány faj, mely kifejlődött állapotban is gyökérevő marad. A Trachys-f ajok. kizárólagosan levélevők. Lárvájuk a Salix caprea, a tölgy-, hárs-, bükkfa, mályva, a Convolvulus arvensis stb. leveleiben jellegzetes alagutat fúrva, — alakul át, — bebábozódása is ott következik be, s a kifejlődött imago ugyanannak a tápláló növénynek levelét fogyasztja. Ezeket az ismert kivételeket nem tekintve, a Buprestidak táplálkozási viszonyaira általában a táblázatban feltüntetett életmód a jellemző. Ami a vizsgálataim tárgyát képező fajoknak közelebbi életmódját illeti, — azt a következőkben vázolom: 1. Perotis (Aurigena) lugubrls F. lárvája a gyümölcsfák törzsében, illetőleg kérgében él, — a kifejlődött bogár pedig a lombozatot rágja. 2. Chalcophora mariana L. lárvája a fenyőfáknak korhadt tuskóiban és a tuskók gyökrészében keletkezett korhadékban fejlődik ki, mig az imago rágásával a fenyőfáknak friss rügyek teszi tönkre. (Felboncolva a bogár belső szervezetének átható fenyő illata van.) 3. Capnoclis tenebrionis L. lárvája a gyümölcsfák, valamint a galagonya és kökény-bokrok gyökereiben él, mig a kifejlődött bogár ugyanazon bokroknak a gyökérrágás következtében legtöbb esetben elsatnyult lombozatát fogyasztja. 4. Capnodis miliaris var. metallica Ball. életmódjára, táplálkozására vonatkozóan megbizható adataim nincsenek; bizonyára a Capnodisok általános életmódját követik s túlnyomóan rügyevőknek tekintendők. 5. Dicerca aenea L. lárvájának kifejlődése a vörös bükk, égeres nyárfában következik be, s a kifejlődött példányok ugyanezen fáknak kérgén találhatók. Az imagók táplálkozására vonatkozóan megfigyelések nem állanak rendelkezésemre. Magam az egyes példányokat minden esetben a fent felsorolt fák törzsén, vagy az azokból ölbe rakott hasábfákon találtam. A nálam fogságban tartott egyedek a málna levelét megrágták. 6. Dicerca moesta F. lárvája a beteg fekete-fenyő kérgében él, amelyben gyakran a fa élő részéig, meglehetősen tág járatokat rág, — majd a bejárati nyilast a kivágott menetek anyagával elzárva, — a kijárathoz közel bebábozódik. A kifejlődött imago a fa törzsén és kérgében található. 7. Ptosima 11-maculata FIbst. lárvája a cseresznye-, szilfa, valamint a kökény vastagyabb, öreg ágainak héja alatt él; a kifejlődött bogarak ugyanezen fák lombozatával táplálkoznak. 8. Sphenoptera rauca F. Miként a Sphenopterák általában, xerophil növényzettel takart homokpusztákon, vagy kőgörgeteggel