Csiki Ernő szerk.: A Magyar Rovartani Társaság Közleményei, Folia Societatis Entomologicae Hungaricae 2/1. (Budapest, 1929)

borított karsztvidékeken élnek. Nappal leginkább kövek alatt tartózkodnak, ahol a gyökérzetet rágják s rejtekhelyüket a déli órákban elhagyva, röpködnek. A táplálkozási módok ismerete alapján megállapítható, hogy a Buprestidak imagóvá fejlődött egyedeinek egyik jelentős részét, —• mint lombevőket — a phytop'haga-typusba, kell soroznunk, mig a másik része — mely növényi nedvekkel, virágporral és nectariummal él, — a succiphagák-typusának jellemző sajátságait tünteti fel. A phyto p/l aga (növényevő) fajok bélcsövének anatómiai szerkezetére különösen jellemző, hogy a bélcsatorna a test hosszúságát 2.7—6.7-szer haladja meg, továbbá, hogy a bélcső leghosszabb része a középbél, — viszont az utóbél rövid - - s végül, hogy az elő- és középbél határán sphincterszerü szűkület van kifejlődve, — ellenben a begy és az előgyomor hiányzik. A succiphagák (növényi nedvekkel, virágporral élők) bélcsövére jellemző, hogy az csak 2—3-szor hosszabb a test hosszánál, az elő-*, közép-és utóbél hossza csaknem teljesen egyenlő, a bélcsatorna sima, finom alkotású, az előbélen a begy és előgyomor hiányzik, ezzel szemben az előbéli sphincterszerü szűkület fölött kis harangszerü tágulat van jelen.

1 A Buprestidak táplálkozási módjának ismerete alapján, kétségtelen, hogy vizsgálataimnak elsősorban annak megállapítására kellett irányulnia, vájjon a Buprestidak bélcsövének, illetőleg az egyes bélcső részeknek anatómiai szerkezete, — különösen a bélcső hossza szempontjából a typusos növényevő bél jellemző sajátosságait tünteti-e fel. Kísérleti anyagként összesen 43 darab oly élő Buprestis állott rendelkezésemre, mely a tanulmányozásra alkalmasnak bizonyult. Vizsgálataim, — sajnálatos módon — kizárólag csak a kifejlődött imago bélcsövének szerkezetére vonatkozhattak, mert lárváikból, minden igyekezetem ellenére sem sikerült kisérleti anyagot szereznem. A felboncolt fajokról és azok példányszámáról, feljegyzéseim a következő áttekintést nyujtjják: 2 drb. Perotis lugabris F. (Budapest). 2 drb Chalcophora martana L. (Pozsony). 1 drb. Capnodis tenebrionis L. (Budapest). 2 drb. Capnodis miliaris var. metallica Ball. (Marash, Syria), 13 drb. Dicerca aenea L. (Harkányfürdő). 15 drb. Dicerca moesta F. (Bécs). 6 drb. Ptosima 11 macalata Hbst. (Pozsony). 2 drb. Sphenoptera rauca F. (Rabat, Marocco). Ezek szerint összesen 8 faj, 43 példányban került vizsgálat alá.. Ez az anyag alkotta tanulmányom alapját. * 1 Gorka Sándor: Adatok a Coleopterák táplálócsövének morphologiai és physiologiai ismeretéhez p. 33 és 34.