Folia archeologica 54.

Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)

E(.Y FEI.EDÉSBF. MERÜLT KYÁD IEMFTÖ A CSALLÓKÖZBŐL. 223 darab öntött bronz karikagyűrű c) Két darab ismeretlen célú vasszilánk, d) Egy darab gyanta. Az urna keleti oldalán vele érintkezve, e) hasas kis edény (4. sz.) (3. ábra 4), amely oldalán függőlegesen horpasztott díszítés fut körbe. „D" sír: csontvázas. Észak-déli tájolású „E" sír: csontvázas. Északkelet-délnyugati tájolású. Leletek: a) A koponyatetővel egy vonalban szürkeszínű korongolt tál (2. sz.) (3. ábra 2), amelyben eg)' b) fényes barna mázú csupor egyharmad része volt. c) szabadkézzel készült csésze a jobb válltól 30 cm-re. d) Két Jejes-szöggel összetartott 9 cm 2 méretű vörösrézlap a csontváz derék­részének bal oldalán. „F" sír: csontvázas. Északkelet-délnyugati tájolású „G" sír: lócsontváz (?). A rendelkezésünkre álló adatok alapján 7 sír (A-G) leírása volt lehetséges. Lászlé) Iván helyszínen tett megfigyeléseinek köszönhetően a hamvasztásos, urnás temet­kezések mellett csontvázas sírokról is beszámolt, amelyek mint a temető értékelésé­nél látni fogjuk a délnyugat-szlovákiai hasonló temetők tekintetében jutnak igen fontos szerephez. TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK László Iván szerencsénkre levelében részletesen beszámol a temetkezési szokásokról, amelyek urnás illetve csontvázas temetkezések voltak. Az előkerült lócsontváz ugyan­akkor számos problémát vet fel, mivel a császárkori - csontvázas vagy hamvasztásos - temetkezések mellé nem helyeztek lovat. Ez a szokás ugyanis a koraközépkori lovas népek egyik jellemzője volt, amelynél azonban szintén megfigyelhetőek eltérések. Az avarok sokszor egész, lovat/lovakat helyeztek az elhunytak mellé, míg a magya­roknál a részleges lovas temetkezés különféle változatai a jellemzőek. De nem zár­ható ki annak a lehetősége sem, hogy egy a koraújkorban elhullott állat csontvázára bukkantak. A germánoknál meghatározó temetkezési szokás volt a császárkorban a halottak elhamvasztása. 4 0 Ezt követően a hamvakat vagy urnába illetve valamilyen edénybe tették, vag)' a sírgödör aljára szórták, melléhelyezve az elhunyt tárgyait." Felvetődött annak lehetősége, hogy a mellékleteket a hamvakkal együtt faládába helyezték. 4-' László Iván megfigyelései alapján a hamvakat urnákban helyezték el, ám ennek el­lenére nem zárható ki, hogy szórthamvas temetkezések is lehettek a temetőben. László szerint az urnák a földfelszín és a homokréteg közötti mintegy méteres föld­rétegben voltak, amely megegyezik a hasonló urnás temetkezésekkel. A Felvidék délnyugati részének koracsászárkori nag)' temetőiben - mint az ábrahámi (ma: Áb­rahám, Szlovákia), jókai (ma: Kostolná pri Dunaji, Szlovákia) és a diószegi (ma: Slad­kovicovo, Szlovákia) 4 3 - kiugróan magas számban jelentkeznek a gazdag urnatemetkezések. A későcsászárkorban továbbra is az urnatemetkezések dominál­nak, azonban vagy szegényesek, vagy teljesen hiányoznak a mellékletek. 4 4 Ez egya­4 0 LICHARDUS 1984, 45; KÖLNIK 2003, 637. 4 1 LICHARDUS 1984, 45. 4 2 MRIHAY 1989, 68. 4 3 KÖLNIK 1971, 550. Ld. a temetők közzétételét: KÖLNIK 1980. 4 4 KÖLNIK 1964, 24-26; KÖLNIK 2003, 637.

Next

/
Oldalképek
Tartalom