Folia archeologica 54.

Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)

356 SZEMLE - REV IEW rultak le a barbarikumi elitekre vonatkozó kutatások. Dieter Quast irányításával ugyanis két 3. század második felére datált lelőhely emlékanyagának kritikai feldolgozására vállalkoznak több ország szakemberei. A sackraui (ma Wroclaw-Zakrzów, Lengyelország) és a strázei (Szlovákia) temetkezések ráadásul két különböző ország területén kerültek elő és különféle népcsoport vezetői nyugodtak bennük. Az előkerülési körülményeikről eltérő színvonalú források állnak a rendelkezésre, mely szempontból kétségtelenül a sackraui temetkezések állnak jobban, köszönhetően egy helyi orvos és amatőr régész Dr. Wilhel Grempler megfigyeléseinek. Az 1886. április 1 .-én a sackraui homokbányában előkerült első, majd eg)' évv el később talált második és harmadik sírról példás gyorsasággal írt és kiváló rajzos táblákat tartalmazó könyvei a temetkezések legfontosabb forrásai.

5 Grempler a kötetek elkészítéséhez széles körű levelezést folytatott korának vezető szakembereivel (köztük Hampel Józseffel), valamint kereste fel az európai közgyűjteményeket (mint például a Magyar Nemzeti Múzeumot) a hasonló leleteket kutatva és tanácsokat kérve. Munkája jelentőségét csak növeli, hogy a leletek legnagyobb része a második világháború idején megsemmisült és elveszett, így mindössze fényképek, valamint a mainzi Römisch-Germanisches Zentralmuseum számára készített néhány galvanoplasztikai másolat áll a rendelkezésre. Ezzel már szembesülnie kellett a lengyel kutatásnak is, amikor Kramarkowa összevetette Grempler adatait a megmaradt leletekkel.

6 A másik lelőhely kutatásában sajnos nem játszott szerepet egy Dr. Grempler formátumú személy, így a felvidéki Stráze délnyugati részén található agyagbányában 1932-ben előkerült első, majd 1939-ben talált második sírokról nem állnak rendelkezésünkre ilyen adatok.

7 A megmentett leletek egy része a pöstyéni Balneológiai Múzeumba jutott," voltak azonban olyan tárgy ak, melyeket a találók eltitkoltak. Ezek egy részét a hadifogságból visszatérő Vojtech Budinsky-Krcka szerezte meg a múzeum számára.

9 De mint arra Titus Kölnik utalt, egy beszámoló alapján a 2. sírból egy állatokkal és virágokkal díszített ezüst vödör, valamint más arany, vas tárgyak és ezüst érmek kerültek a téglagyár tulajdonosának a birtokába, aki igen nagy összeg kifizetésével szerezte meg őket, illetve a találó munkások hallgatását.

1" Talán ezekhez a tárgyakhoz tartozott az a a peremén frízzel díszített ezüst tál, melyet ismeretlen lelőhellyel, de szlovákiai eredettel árverezett el a Christie's árverezőház.

1

1 Ugyan a strázei sírok mellékleteit többször leírták és egyes tárgyakkal foglalkoztak, azonban együttes elemzésük kétségtelenül nagy előrelépés lenne. Az ismertetésre kerülő könyv e két lelőhelyről előkerült temetkezések feldolgozásába kínál betekintést, melyet a kutatócsoportok vezetője, a korszak nemzetközileg elismert szakértője írt a kiállítás kísérő köteteként nagyobbrészt a kiállítást megtekintőknek, kisebb részben a szakmai közösségnek. Mint arról az előszóból értesülünk a sackraui sírok feldolgozása lezárult és a kötetek megjelenése rövidesen várható, addig a strázei temetkezések esetében a munka jelentős része még hátra van. Ugyan ez a könyv csupán betekintést kínál a módszerekbe és az új eredményekbe, azonban éppen a későbbi monográfiák kiadásánál érdemes lenne az itt megfigyelhető problémákat és tévedéseket elkerülni. A temetkezések kontextusba helyezésének érdekében a szerző először a történeti környezetet vázolja fel, amely a 3. században meghatározta a Római Birodalom és a barbaricum kapcsolatrendszerét. A birodalom gazdasági, politikai és társadalmi válságát csak súlyosbítják a barbár betörések. Császárok és trónkövetelők sora váltja egymást, sőt mind nyugaton, mind pedig keleten önálló államok jönnek létre a birodalom területén. Csak Aurelianus császárnak sikerül Zenóbia palmyrai és a gall helyi császárságokat ismét a birodalomba integrálnia. És bár 5 GREMPLER 1887; GREMPLER 1888 6 KRAMARKOVA 1990. 7 Az első sírra vonatkozóan: BENINGER 1937, 106-115. 8 A strázei leleteket többször is közölték: ld. pl.: ONDROUCH 1957; KLCO-KRUPA 2003. 9 Ezeket B. Svoboda közölte: SVOBODA 1972. 1

0 KÖLNIK 2010. 1

1 A fényképét ld. KÖLNIK 2010, 619, Obr. 2.