Folia archeologica 54.

Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)

FOLIA ARCHAEOLOGICA I.IV. 2008-2010. BUDAPEST SZEMLE - REVIEW Tibor Kemenczei: Studien zu den denkmälern skytisch geprägter Alföld gruppé. Inventaria Praehistorica Hungáriáé XII. 220 oldal. 188 tábla. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest 2009. 2009. újabb jelentős mérföldkőként vonul be a magyarországi szkíta kor kutatástörténetébe. Tavasszal egy nagyszabású kiállításon tekinthettük meg a korszak aranykincseit (Szkíta aranykincsek, 2009), majd egy összefoglaló munka is megjelent Kemenczei Tibor tollából. Úgy tűnik a történelem ismétli önmagát, hiszen pontosan 24 évvel ezelőtt volt utoljára Magyarországon szkíta vendégkiállítás (Szkíták aranya, 1985) és ekkor jelent meg legutóbb e kultúrát elemző összefoglaló idegen nyelvű kötet (I)ie Vekerzug-kultur, 1985). A Kárpát-medence kora vaskorával foglalkozó kutatók között mindenki számára ismerősen cseng Kemenczei Tibor neve. Az idén (2009-ben) 70. születésnapját ünneplő kutató immár harmadik évtizede jelenteti meg a Folia Archaeologica és a Communicationes Archaeologicae Hungaricae hasábjain a szkíta, illetve szkíta kori tárgytípusokat elemző cikkeit. E résztanulmányok nagy összefoglalásának tekinthetjük az idén napvilágot látott kötetét. Az Inventaria Praehistorica Hungáriáé sorozat szakított korábbi hagyományával és fóliázott keményfedővel jelentetette meg a zöldhalompusztai aranyszarvassal díszített masszív kötetet. A mű az utóbbi 20 év kutatási eredményeit tartalmazza. Az első fejezetben egy 13 oldalas kutatástörténetet kapunk, mely egyrészt kibővíti |. Chochorowski 1980-as évek első felében lezárt kutatástörténetét - Pl.: Jósa 1889-es kézirata -, másrészt folytatja azt a 2007. évig megjelent irodalmakkal. A kutatástörténeti részben a szerző nemcsak felsorolja az egyes publikációkat, hanem kiemeli a fontosabb ásatásokat és röviden ismerteti, illetve kritika alá veszi a korábbi összefoglaló munkákat és résztanulmányokat.

1 Legtöbbet ). Chochorowski elméletével foglalkozik. A lengyel kutató - feltehetően Gallus Sándor munkájára alapozva - a Vekerzug kultúrát 3 területileg és kronológiailag elkülönülő csoportra tagolta, s több leletet a Mezőcsát kultúra emlékei közé sorolt (ún. Gyöngyös-Miskolc/Diósgyőr lelethorizont). Kemenczei szerint a fenti elméletek egyik érve sem állja meg a helyét, a Gyöngyös-Miskolc/Diósgyőr lelethorizont pedig egész egyszerűen nem létezik, mivel mindkét névadó lelőhelyen a kocsi alkatrészeknek meghatározott vastárgyak jellegzetesen szkíta típusú leletekkel együtt kerültek a napvilágra.

2 Elveti C. Metzner-Nebelsick elméletét is, aki a Mezőcsát kultúra végét a Kr. e. 6. századba helyezte. Kemenczei T. szerint a Nagymányán/Mana (Szlovákia) feltárt sírok nem nyújtanak bizonyítékot sem a Mezőcsát kultúra végének, sem a szkíta jellegű kultúra kezdetének megállapítására. Ervelése szerint a Kárpát-medencében - a steppei területekkel ellentétben - a prészkíta kor és a szkíta jellegű kultúra ideje között éles határvonal húzható. A Kárpát-medencei tájegységek közül a legidősebb, szkíta típusú tárgyak Erdély területéről származnak. Az Alföldön a szkíta jellegű leletek többsége a Kr. e. 6-5. századra keltezhető, ám közöttük a legidősebbek már a Kr. e. 7. század közepe után kerültek az Alföldre, s ez utóbbiak határozzák meg a hazai szkíta kor kezdetét. A kötet következő fejezetében a településeket és a településeken megfigyelt régészeti jelenségeket tárgyalja. E fejezetet hiánypótló jellege miatt a kötet egyik fő érdemének tekintjük. A korábbi összefoglaló munkákból e rész teljességgel „hiányzott", vagy csak röviden 1 A magyarországi szkíta kor kutatástörténetéhez értékes információkat ad legújabban GKNITO 2008, 259-262. 2 Az olvasót megtévesztheti a szkíta kori csoportok elnevezésében rejlő következetlenség. A kutatástörténeti részben például Kisalföld, Alföld-Felvidék-csopoi toki ól beszél, ám ezek egyike sem jelenik meg később sem az összefoglalásban, sem a katalógusban (hacsak nem az utóbbi területi felosztását keli mögötte sejtenünk).