Folia archeologica 54.

Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)

228 PROHÁSZKA PÉ I ER datálható leletek alapján egészen a 2. század közepéig figyelhető meg. 9 6 A római provinciális változatai az 1. század végétől a 2. század első harmadáig jelentkeznek. 97 A dunaszerdahelyi S formájú testű, lábgombos példány az 1. század utolsó harma­dára, a 2. elejére tehető, 9 8 amit a többi datált leletkörnyezetből származó példány alapoz meg.™ A Felvidék délnyugati részének leletanyagában idegen a dunaszerdahelyi vasfi­bula (7. ábra 29), amely Almgren V. csoportjának 2. sorozatába tartozik és az A 97­es típus egyik változata. 10 0 Jellemzője a kengyelfejnél és a kengyel középső részénél található négyszögletes kiemelkedő és kiszélesedő díszítés. Hasonló darabok Len­gyelország északi részéről, a Wielbark kultúra területéről ismertek, 10 1 melyek a női viselethez tartoztak a 2. században. 10 2 A Csallóközbe kerülésének hátterében nem csupán a kereskedelmi kapcsolatok állhattak, hanem a markomann-szarmata hábo­rúk előtti és alatti megjelenése a Wielbark- és Przeworks-kultúra hordozóinak, amelyre számos temetkezés és lelet utal a dunavidéki barbaricum temetőiből. 10 3 A 3. századtól széles körben jelentkezik Közép- és Kelet-Európában az aláhajtott lábú fibulák divatja, melyeket Almgren a VI. csoportba sorolt. 10 4 Wenerell egy épp és egy sérült példányt rajzolt le. Míg az épp (7. ábra 22) a hegyesen és gombban végződő tűtartójú altípusba tartozik, addig a másik (7. ábra 25) pontos besorolását nem lehet elvégezni. A kvádok lakta területeken figyelhető meg a hegyesen, gomb­ban végződő tűtartójú aláhajtott lábú fibulák nagyfokú koncentrációja. 1 0' A 3. szá­zadban induló hamvasztásos temetők, mint pl. Alsólóc (ma Dőlné Lovcice, Szlovákia), Ocskó , Besenyő vagy Ivánka, 10 6 gyakori mellékletei. Használatuk a 3. század második felétől kezdődik és az egész 4. században jellemző. 10 7 Viseleti tárgyak, csatok és övdíszek A fibulák mellett a László Iván által említett egyéb bronz tárgyak közül többet is le­rajzolt Wenerell, amelyek egy részét a rajz hiányosságai miatt csak feltételesen tud­juk a császárkori leletanyagba sorolni. A két bronz kapcsolóelem (6. ábra 17-18.) esetében szerencsére a párhuzamok segítenek, mivel ezek a germánoknál széles kör­ben elterjedt ívó kürtök tartozékaival mutatnak azonosságot. 10 8 Az ezüstből és bronz­ból készült veretek, szíjelosztók széles körben már az 1. század elejétől megjelennek a harcosok sírjaiban, amely súlypontja a Csehországra és Szlovákia délnyugati ré­szére esik. 10 9 Ugyanakkor egyaránt megtalálhatóak a Lübsow-típusú fejedelmi te­9L I DABROWSKA 1998, 150; TEJRAL 2001, 205-206. 9 7 PES KAR 1972, 82-85; TEJRAI. 2001, 203-204. 9 8 PES KAR 1972, 83. 9 9 KÖLNIK 1971, 552; KÖLNIK 1977, 154. 10( 1 ALMGREN 1923, 48-51. 10 1 HAUPTMANN 1998, 164-165. 10 2 HAUPTMANN 1998, 159-160. 10 3 KÖLNIK 1980, 9; BELJAK-KOLNIK 2006, 87-88, 93. I( H ALMGREN 1923, 71-75. 10 5 PESKAR 1972, 118. 10 6 BÓNA 1963, 241, Taf. 44. 10 7 LAMIOVÁ-SCHMIEDLOVÁ 1961, 108, 119-122; KÖLNIK 1965, 234-235; PESKAR 1972, 118-120. 10 8 REDLICH 1977, 63. 10 9 REDLICH 1977, 63; DROBERJAR 1999, 54-55; ANDRZEJOWSKI 2002, 321-324. A kiegészítők és elemek fel­dolgozása és tipológiájuk: ANDRZEJOWSKI 1991, 120: a kapcsolóelemek a felső lemez díszítése és a bázis profilja alapján 11 típusba sorolta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom