Folia archeologica 54.

Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)

228 PROHÁSZKA PÉ I ER datálható leletek alapján egészen a 2. század közepéig figyelhető meg.

9

6 A római provinciális változatai az 1. század végétől a 2. század első harmadáig jelentkeznek.

97 A dunaszerdahelyi S formájú testű, lábgombos példány az 1. század utolsó harmadára, a 2. elejére tehető,

9

8 amit a többi datált leletkörnyezetből származó példány alapoz meg.™ A Felvidék délnyugati részének leletanyagában idegen a dunaszerdahelyi vasfibula (7. ábra 29), amely Almgren V. csoportjának 2. sorozatába tartozik és az A 97es típus egyik változata.

10

0 Jellemzője a kengyelfejnél és a kengyel középső részénél található négyszögletes kiemelkedő és kiszélesedő díszítés. Hasonló darabok Lengyelország északi részéről, a Wielbark kultúra területéről ismertek,

10

1 melyek a női viselethez tartoztak a 2. században.

10

2 A Csallóközbe kerülésének hátterében nem csupán a kereskedelmi kapcsolatok állhattak, hanem a markomann-szarmata háborúk előtti és alatti megjelenése a Wielbark- és Przeworks-kultúra hordozóinak, amelyre számos temetkezés és lelet utal a dunavidéki barbaricum temetőiből.

10

3 A 3. századtól széles körben jelentkezik Közép- és Kelet-Európában az aláhajtott lábú fibulák divatja, melyeket Almgren a VI. csoportba sorolt.

10

4 Wenerell egy épp és egy sérült példányt rajzolt le. Míg az épp (7. ábra 22) a hegyesen és gombban végződő tűtartójú altípusba tartozik, addig a másik (7. ábra 25) pontos besorolását nem lehet elvégezni. A kvádok lakta területeken figyelhető meg a hegyesen, gombban végződő tűtartójú aláhajtott lábú fibulák nagyfokú koncentrációja.

1

0' A 3. században induló hamvasztásos temetők, mint pl. Alsólóc (ma Dőlné Lovcice, Szlovákia), Ocskó , Besenyő vagy Ivánka,

10

6 gyakori mellékletei. Használatuk a 3. század második felétől kezdődik és az egész 4. században jellemző.

10

7 Viseleti tárgyak, csatok és övdíszek A fibulák mellett a László Iván által említett egyéb bronz tárgyak közül többet is lerajzolt Wenerell, amelyek egy részét a rajz hiányosságai miatt csak feltételesen tudjuk a császárkori leletanyagba sorolni. A két bronz kapcsolóelem (6. ábra 17-18.) esetében szerencsére a párhuzamok segítenek, mivel ezek a germánoknál széles körben elterjedt ívó kürtök tartozékaival mutatnak azonosságot.

10

8 Az ezüstből és bronzból készült veretek, szíjelosztók széles körben már az 1. század elejétől megjelennek a harcosok sírjaiban, amely súlypontja a Csehországra és Szlovákia délnyugati részére esik.

10

9 Ugyanakkor egyaránt megtalálhatóak a Lübsow-típusú fejedelmi te9L

I DABROWSKA 1998, 150; TEJRAL 2001, 205-206. 9

7 PES KAR 1972, 82-85; TEJRAI. 2001, 203-204. 9

8 PES KAR 1972, 83. 9

9 KÖLNIK 1971, 552; KÖLNIK 1977, 154. 10(

1 ALMGREN 1923, 48-51. 10

1 HAUPTMANN 1998, 164-165. 10

2 HAUPTMANN 1998, 159-160. 10

3 KÖLNIK 1980, 9; BELJAK-KOLNIK 2006, 87-88, 93. I(

H ALMGREN 1923, 71-75. 10

5 PESKAR 1972, 118. 10

6 BÓNA 1963, 241, Taf. 44. 10

7 LAMIOVÁ-SCHMIEDLOVÁ 1961, 108, 119-122; KÖLNIK 1965, 234-235; PESKAR 1972, 118-120. 10

8 REDLICH 1977, 63. 10

9 REDLICH 1977, 63; DROBERJAR 1999, 54-55; ANDRZEJOWSKI 2002, 321-324. A kiegészítők és elemek feldolgozása és tipológiájuk: ANDRZEJOWSKI 1991, 120: a kapcsolóelemek a felső lemez díszítése és a bázis profilja alapján 11 típusba sorolta.