Folia archeologica 54.

Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)

EGY FELEDÉSBE MERÜLI KVÄD I F.MKTÖ \ ( :s.\I I.ÓKÖ/.BÓI. 229 metkezésekben és a középréteg sírjaiban.

11

0 A két kapcsolóelemhez hasonló volt a diószegi 35.'" és 51. sírban

11

2 talált darabokkal. Tipológiai besorolásukat Andrzejowski alapján végezhetjük el, mely szerint a 17. számú az Andrzejowski S 9 típushoz hasonló és a Bl, valamint В2 időszakra tehető."

3 A 18. pedig Andrzejowski S 8 típushoz hasonló és a sírmellékletek alapján a B2 időszakban használják.

11

4 A római provinciális leletanyagban megfigy elhető hasonló kivitelű elemeket szíjszorítóként azonosították,

1

1' melyek feltehetően lószerszámhoz tartoztak és az 1. századra datálták őket."

6 A két kapcsolóelem a párhuzamok alapján az 1. század elejétől a 2. század utolsó harmadáig lehetett használatban. Az íves két végén készélesedő és átlyukasztott veretet (8. ábra) talán egy övhöz tartozott, hasonlóak egyaránt ismertek 1. (Ábrahám 96,

11

7 189

11

H és Diószeg 12. sír

11

9) és 2. századi (Besenyő 69. sír)

1-'" temetkezésekből. A téglalap alakú vas csat (4. ábra: 21) az ókortól a 19. századig egyaránt megfigyelhető, bár hasonló került elő Saratice későcsászárkori temető 51. sírjából.

12

1 Sokkal nehezebb a többi fémtárgy meghatározása. A kettősspirál díszítés (6. ábra 13) talán olyan veret volt, mint a Jóka 23. sírjában talált kettős példány,

12

2 de a díszítés szokat lansága miatt felmerül annak lehetősége, hogy esetleg eg)' őskori, urnamezős kultúrára jellemző szemüvegfibulát próbált megörökíteni Wenerell.

123 Ehhez hasonlóan talán szintén őskori a kampó (6. ábra: 14), mint ahogy a gomb (6. ábra 15) esetében inkább közép- vagy újkori eredetét feltételezhetjük. Fegyverek László Iván Hampelnek írt levelében több lándzsát említ, melyek mellékletekként illetve szórványként kerültek elő. A „B" urnasír mellett három darab háromrétre hajlított nagy vaslándzsa volt, melynek rajzát azonban nem mellékelte. Csupán egyetlen fegyvert, egy igen érdekes lándzsacsúcsot (5. ábra 9) rajzolt le Wenerell, melynek jellemzője, hogy a köpűs része hosszabb, mint a lándzsacsúcs. A lándzsahegyen nem látszik a csúcstól a szárig húzódó borda, melynek hiánya a későkelta lándzsacsúcsokra jellemző, azonban a koracsászárkortól kezdve egyre gyakrabban jelentkezik.

12

4 Rövid hegyű és hosszú köpűvel bíró példányok a késő La Téli leletanyagban már megfigyelhetőek.

1

2 ' Átvételük és elterjedésük azonban nem széleskörű a germánoknál. Míg azonban a germán lándzsáknál a köpű kisebb hosszúságú, mint az él, addig a dunaszerdahelyi példányt a hosszú köpű és a kis méretű keskeny él jellemzi, amely Kaczanowski IX. típus, 2. változata.

12

6 Hasonló de szélesebb fejű 1,1

1 DROBERJAR 1999, 55; ANDRZEIOWSKI 2002, 318-320. 11

1 KÖLNIK 1980, Taf. CXLII, nl. "'-' KÖLNIK 1980, Taf. CXLIX, ml-m2. 11

3 ANDRZEJOWSKI 1991, 62, 120. 11

4 ANDRZEJOWSKI 1991, 62, 120. 11

5 GSCHWIND 2004. 1 17, 308, Kai. Nr. B5, Taf. 16, B5, Taf. 25, C25. 11

6 GSCHWIND 2004. 117. 11

7 KÖLNIK 1980. IM. XXXI, D. 11

8 KÖLNIK 1980. laf. LIV, b. 11

9 KÖLNIK 1980. laf.CXXX, g. 12

0 KOI.NIK 1961. 290, Tab. IX, g. 12

1 TRNÁCKOVÁ 1960, 567, Obr. 3, 1. 12

2 KÖLNIK 1980, 104, 251, Taf. I.XXXVIII, RL és R2 12

3 NOVOTNA 2001, 51. 12

4 JAHN 1916, 55, 80-84; WESKI 1982, 12-13. 12

5 Pi ETA 2005, 41, 62, Taf, II, 7 (Nimnice). 12

6 KACZANOWSKI 1995, 20, 63.