Folia archeologica 54.

Mráv Zsolt: Az intercisai auxiliáris castellum Commodus-kori monumentális építési feliratainak egy újabb töredéke

Az IN I ERCISAI AUXIL.IÁRIS CASTF.I.I.UM ÉPÍTÉSI FELIRATAINAK EGY ÚJABB TÖREDÉKE 177 rüli hossza pontosan megfelel az intercisai castellum mindhárom feltárt kapujának toronytávolságaival, amely kaputoronytól kaputoronyig futó építési feliratokat feltételez.

3

4 A porta principalis dextra legkorábbi padlószintjén talált rheinzaberni terra sigillata töredék mestere, akár Respectus akár Castus volt Kr. u. 180 után, legfeljebb a 3. század elejéig működött.

3

5 A terra sigillata töredék ezért a kaputornyoknak inkább a Commodus-kori, mintsem későbbi keltezését valószínűsíti. Ezek az érvek úgy tűnik nem mindenki számára voltak meggyőzőek,

3

6 pedig a két vagy három Commodus-kori monumentális építési feliratot aligha köthetjük máshová, mint az intercisai castellum kő kapuépítményeihez. Míg bizonyosan auxiliáris castellumok belső épületeibe falazott, hasonlóan monumentális építési táblát egyet sem ismerünk (ilyen méretű feliratok még a legiótáborok belső épületein is ritkának számítanak), addig ez a méret a kapuépítményekbe falazott építési feliratok között inkább elképzelhető. Szokatlan, bár nem példanélküli lenne az is, hogy egy auxiliáris castellum valamelyik belső épületét két, esetleg három azonos vagy hasonló szövegű építési felirattal látták volna el. A máig ismert egyetlen, azonos szövegű feliratokból álló sorozat az aaleni castellum principiájából származik, és annak Septimius Severus-kori felújításáról emlékezett meg.

3

7 Ennek analógiájára az intercisai castellum belső épületei közül is csak a központi épületben számolhatnánk azonos szövegű építési feliratokkal. Az aaleni principia Kr. u. 208-as felújításáról tudósító feliratok közül azonban a legnagyobb mérete is csak 0,8 x 1,65 méter, ami messze elmarad a 0,77 x cca. 5 méter nagyságú intercisai feliratokétól (hossza ezeknek alig a harmadával felel meg) és arányaiban is különbözik tőlük (magasságához képest sokkal rövidebb). Ez a méretkülönbség azért is említésre méltó, mert Aalen, Raetia provincia legjelentősebb auxiliaris castellumaként egy ala milliaria számára épült. Ennek megfelelően 77 x 79 méteres principiája is lényegesen nagyobb a cohors milliaria equitata állomáshelyéül szolgáló intercisai castellum 35 x 40 méter alapterületű központi épületénél.

3

8 Az építési felirattöredékek és a porta principalis dextra ásatási eredményei alapján az. intercisai auxiliáris castellum kő erődfalának és kapuinak építéstörténete a Kr. u. 2. század utolsó évtizedeiben a következőképpen rekonstruálható: Az első, már kőből épült castellum a Marcus Aurelius északi háborúinak végén elpusztult palánktábor

3

9 helyén, a partomlás miatt attól cca. 20 méterrel nyugatabbra épült fel. Az átépítésre a Kr. u. 180-as évek elején került sor, bizonyosan Kr. u. 176 után, amikor az intercisai castellumban a cohors I milliaria Hemesenorum felváltotta az elvezényelt ala I civium Romanorumot.

4

0 Az új helyőrség castellumának északi és déli falát a korábbi palánktábor paliszádfalának vonalával párhuzamosan, a tábor betemetett 3

4 Ilyen, két kaputorony közé elhelyezett, alacsony és extrém hosszú építési felirata volt a brigetiói legiótábor Marcus Aurelius vagy Commodus alatt átépített kapuinak (RIU 500 - cf. MRÁV 2008, 263 69j.; MRÁV 2009, 378 Anm. 69) és a felsógermaniai limes néhány numerus castellumának (az .Antoninus Pius-kori feliratok e castellumok kőbe építésével kapcsolatosak: Elztal-Neckarburken (CIL XIII 6490; KASCHUBA 1994, 64 Abb. 29); Id. még I). Baatz rekonstrukcióját a hesselbachi numerus castellum porta praetoriá]áró\ (BAATZ 1973, Abb. 9; JOHNSON 1987, 109 Abb. 67) és az Intercisában talált terrakotta kapumodell „építési feliratának" pozícióját: PÓCZY 1957, 132 Kat. Nr. 129, Taf. XXIV/1. 3

5 MEES 2002, 337; Pannoniában: GABLER-MARTON 2005, 276 (Respectus), 241-242 (Castus). 3

6 Következtetésemet megkérdőjelezték: BUZA-KOVÁCS-LÖRINCZ 2009 [2010], 158 2 j., 159. 3

7 ALFÖLDY 1989, 301-309 Nr. 2-4; REUTER 1995, 34 Nr. 64-66. l* Az aaleni castellum principiájához és három, Kr. u. 208-ban született építési feliratához viszonyítva azt kellene feltételeznünk, hogy Intercisában a fele akkora principiát a legnagyobb aaleni felirathoz képest is legalább háromszor olyan hosszú építési feliratokkal látták volna el. Mindez igencsak megkérdőjelezi a feltételezés realitását. 3

9 Az erőd pusztulását mutatja a palánktábor retenturájában talált, pusztulási rétegből származó Kr.u. 175-ben vert Marcus Aurelius As: LÁNYI 1986, 367 Nr. 1. 4

0 A palánktábor árkának visszatöltéséből Antoninus-kori rheinzaberni terra sigillatak kerültek elő (Cerialis II köre): GABLER 1977, 173; LŐRJNCZ-VISY 1980, 683, 693. Intercisa auxiliáris castellumának Marcus Aurelius és Commodus-kori helyőrségtörténetéhez: LÓRINCZ 1994, 52-55; LÖRINCZ 2001, 92-98.