Folia archeologica 52.

Szabó Ádám: Urbs Roma Aquincumban. Betekintés a kultusz tartományi történetébe

70 SZABÓ ÁDÁM emlékeket hátrahagyó személyek foglalkozása a jellemzőbb, amennyiben nagyobb részük az államigazgatás, illetve a hadsereg tagja volt. Mindez a kultusz állami és hivatalos jellegét mutatja, amint az istenség is az állami főistenek közé került besorolásra. Figyelemreméltó ezzel szemben, hogy az ismert tartományi sacerdotes közül csak egy esetében mutatható ki a császári - lovagi katonai szolgálat (10.), a többi a helyi civil elit tagja volt. Az egyes kultuszemlékek tartományi szóródása, vagyis az, hogy nem csak nagyvárosokban, hanem kisebb településeken is előfordulnak, a nagytekintélyű és magas társadalmi presztízsű papok léte és kis száma, tartományi jellegű kultuszgyakorlatra utalnak. A papok által illusztrált provinciáknak együttesen semmilyen szervezeti hasonlósága nem állapítható meg. Közös vonásuk azonban, hogy a tartományi császárkultusz megszervezését követően csak a Divi illetve az Augusti álltak a helyi kultuszok központjában, szemben azokkal a tartományokkal, ahol Augustus és Roma alkották együtt a tartományi császárkultusz tárgyát.

4

2 Önként adódó következtetés, hogy a császárkultusszal látványosan szoros kapcsolatban álló Roma Aeterna tiszteletének megszervezése azokban a tartományokban történt, ahol ez a fajta kultusz hiányzott. Közülük modellértékű a szintén Augustus alatt és csak őneki megszervezett colonia Iulia Paterna Narbo Martiusbeli császárkultusz, amely tartományivá nőtte ki magát.

4

3 Gallia Narbonensisben is feltűnik egy sacerdos Urbis Romae Aeternae, valószínűleg szintén a Severus korban (7.). A tartományokban való központi szervezése lehetségesen a tartományt képviselő tartománygyűlés és az élén álló választott főpap

4

4 ellensúlyozására illetve a helyi állami érdekű vallási élet kiegészítésére szolgált, egy hasonló rangú papság és kultusz megszervezésével. Ez utóbbi azonban a tartományokban nem vert tartósan gyökeret, legalábbis a III. század közepe után nincs nyomuk. A Dunavidéken és Africában Urbs Roma tiszteletének tartományi szintű bevezetése időben egybeesik a helyenként kimutatható tartományi főpapi címváltással, amely nyomán az addigi flamines vagy sacerdotes provinciáé, sacerdotes Arae Augusti vagy Augustorum címmel működtek tovább.

4

5 Működésük rövid periódusa alatt a sacerdotes Urbis Romae és a sacerdotes Arae Augusti, illetve flamines Augustorum hivatalai együtt élhettek és éltek a szóbanforgó tartományokban, például éppen Pannónia Inferiorban, Aquincumban (vö. Szabó 2006, 187.). A fentiekből következően egy4

2 Összefoglalóan ld. például a következő munkákat: HIRSCHFELD 1913, 471-504; BEURLIER 1891; KRASCHENINNIKOFF 1894, 147-189; HERZOG-HAUSER 1924, ccol. 806-853; KORNEMANN 1902, 51-146; Ross TAYLOR 1931; ABAECHERLI 1935; CERFAUX-TONDRIAU 1957; ld. még HERZ 1978, 833-910; VON HESBERG 1978, 911-995; VVLOSOK 1978; TURC.AN 1982, 996-1084; P

RICE

'1980, 28-43; LADAGE 1980, 377-388; I IANLEIN.-SCHÄFER 1985; LIERTZ 1998; CLAUSS 1999; BRENT 1999; FISCHWICK 1987-2004. » Vö. Tacitus, ann. 1, 10; ld. CIL, XII, 4333 = ILS I 12, Gallia Narbonensis, col. Int. Pater,

п. Narbo Martins - Leges Arae Augusti Narbonensis, Kr.u. 11 és 12-13-ból (részletek ...-al elválasztva): T(ito) Statilio Taur[o] \ L(ucio) Cassio Longino | co(n)s(utibus) X K(atendas) Octobr(es) \ numini Augusti Votum \ susceptum a plebe Narbo

\nensiuvi in perpetuom ... [Plepjs Narbonesis a[ram] | numinis Augusti de[di]cavit [-] I —I l—J legibus lis q(ae) i(nfra) s(criptae) s(unt) numen Caesaris Aug(usti) p(atris) p(triae) quando tibi I hodie ham aram dabo dedicabo\que ... dixi haue tibi aram pro Imp(eratore) \ Caesaré Aug(usto) p(atre) p(atriae) pontifice maxi\mo tribunicia potestate XXXV coniuge liberis genteque eius \ senatu populoque R(omano) colonis \ incotisque cot(oniae) Iul(iae) Patern(ae) Narb(onensis) Mart(ii) qui se numini eius in per\petuum cotendo obligaverunt \ doque dedicoque iiti sies volens \ propitium; Id. még CIL XII, 6038 = ILS 6964 - Gallia Narbonensis, col. lui. Patern. Narbo Martins - 1888-ban lelt bronztábla: lex civitatis Narbonensis de flamonio provinciáé', ld. még CAYRAL'D 1969, 304-316. 4

4 Összefoglalóan vö. pl. MARQUARDT 1872, 200-214; MARQUARDT 1881, 503-516; GCIRAUD 1887; KORNEMANN 1900, ccol. 801-830; DEININGF.R 1965, a korábbi kutatások összegzését ld. uo. 1-6; FISHWICK 1978, 1201-1253. « Vö. FISHWICK 1981, 337-344; SZABÓ 2000 (1999). 119-150; SZABÓ 2003, 395-402.