Folia archeologica 52.

Szabó Ádám: Urbs Roma Aquincumban. Betekintés a kultusz tartományi történetébe

URBS ROMA AQL INCI MBAN 69 Ticinum Papiaehoz kötötten tüntették fel. Az 5. feliratról ismert személy több település tisztviselője volt. Л tartományokból ismert esetekkel szemben az Italiában tapasztalható különbségek oka valószínűleg Italia és a tartományok eltérő jogállásában kereshető. A tartományi papok feliratai többségében a Kr.u. III. század elejétől keltezhetők, egyeseknél különösen a Rómához közelebb eső itáliai és gallia narbonensisi városok esetében a II. század második fele, harmadik harmada is felvetődik. A tisztség viselőinek megállapítható társadalmi helyzete a tartományi császárkultuszt vezető főpapokhoz teszi hasonlatossá a sacerdotes Urbis Romaeí. Tartományi főpapságuk és e/általi tartománygyűlési vezetői tisztük kizárható. Az általuk képviselt nyugati kultuszgyakorlat kezdetének, különösen a tartományokban az ismert feliratok időrendje szerint valószínűen a Severus kor eleje nevezhető meg időben. Nem állapítható meg egyértelműen a kultuszgyakorlat rendszere, azaz egyetlen papi testületnek több tartományban előforduló tagjai láthatók-e bennük (akár a sacerdotes Lamentes Lavinatesben),

4

1 vagy egy, az illető helyen meghonosított kultusz helyi tartományi érdekű képviselői voltak, a tartományi főpapokéhoz hasonló tekintéllyel. Ez utóbbi lehetőséget erősíti az aquincumi példa is (2.). Azonban a két felvetett lehetőség ötvözete sem zárható ki, azaz, hogy ugyanazon fővárosi területen központtal bíró kultusznak a tartományi képviselői voltak, a megfelelő tartományi szentélyben egy ismert esetben császári főpap irányítása alatt. Tartományi jellegű kultuszhely létére például az aquincumi Urbi Romae dedikált felirat és környezete képezhet adatot, a megismert pap személyével együtt. Hasonló jelenségre utal a numidiai Roma Aeternának is dedikált felirat a megismert papokkal (10. és 11.). Ok amellett, hogy a municipális kereteken felül álló tartományi elit tagjai voltak, ismert felirataik által két különböző városhoz kötődnek. A többi szóba került provinciában eddig egy-egy papi személy tűnt fel, így általuk egyelőre nem ellenőrizhető a lehetőség. Itáliából ismert több városból több pap, azonban a korban Itália helyzete különbözött a tartományokétól, így nem lehet a két különböző jogállással bíró területet összehasonlítani. A tartományfőpapi tekintélyű sacerdotes kis száma, illetve néhány tartomány egy-egy városának területén való feltűnése nem egy általános, például a capitoliumi templomok illetve a municipális császárkultusz rendszeréhez hasonló a Birodalomban mindenütt jelenlévő és intézményi keretek között zajló kultuszformát mutat. A jelenségsorozat arra utal, hogy Urbs Roma mint istenség a kultusz meghonosítása pontosabban helyi megalapítása által került az illető tartományokba. A tény, hogy egy uralkodó is viselte ezt a papságot, bizonyos birodalmi jellegű szervezeti formára utalhat, amely azonban nem került mindenütt bevezetésre, legalábbis nincsen rá forrás. A papi személyek által megjelenített tartományok nem ugyanabba a kategóriába tartoznak, Itália pedig egyikkel sem összehasonlítható. Az ismert papok feliratainak lelőhelyei sem egyforma státuszú városok, azaz nem tartományi székhelyek és nem is mind coloniák. Néhány pedig városi rangú település falain kívülről került elő. Ez a tény egy tartományi illetőségű kultusz esetében csak arra utal, hogy a főpapokhoz hasonlóan Urbs Roma Aeterna papjai is különböző településekről származtak. Erről az oldalról azonban nem közelíthető meg a kultusz helyenkénti jelenlétének magyarázata. Ugyanúgy nem vonható le az előbbitől sokban eltérő következtetés a helyi intézményi háttérrel nem rendelkező Urbs Romának emelt fogadalmi oltárok szövegeiből, dedikációiból sem, amelyek nagyobb számban is előfordulnak. Utóbbi esetben az " Vő. SAULNIER 1984.