Folia archeologica 52.
Szabó Ádám: Urbs Roma Aquincumban. Betekintés a kultusz tartományi történetébe
68 SZABÓ ÁDÁM amint az Aeterno jelző is hozzátartozott az istenség nevéhez. Ha a központhoz közelebb eső címfelirási módokat tekinjük, összehasonlítva a távolabbiakkal, amelyek teljesek és formaszerűek, a címek által talán a kultusz terjedésének egyfajta időrendje is kirajzolódhat. Társadalmi helyzetüket tekintve a birodalomból eddig ismert sacerdotes Urbis Romae Aeternae legelőkelőbb képviselője az uralkodó, rajta kívül egyikük valószínűleg egy magasabb beosztású lovag a feliraton rá vonatkozóan szereplő patrónus provinciáé kitétel alapján (9.). Hármuk lovagrendi tagsága is meg van jelölve a feliratokon (5, 10, 11.). Egyiküknek az apja volt lovag (4.), vagyis a korban ő is valószínűleg a lovagrend tagja lett, a felirat rá vonatkozó része törött, így nem állapítható meg, de joggal vethető fel. Másikuk egy Laurens Lavinas tisztséget töltött be (6.), azaz bizonyosan lovag volt tekintettel a Laurens Lavinas tisztségek legalább lovagrendi követelményére. 3 8 Azaz öten voltak a lovagrend tagjai. Ketten betöltötték a legmagasabb városi tisztséget a Ilviratust (2.), egyikük több helyen is (7.). Kettejüknek a papságon kívül semmilyen más tisztségére nem történik a feliratán utalás (3, 8.), így csak római polgárjoguk ismert. A többiekkel összehasonlításban a maguk tartományában nyilván a megfelelő társadalmi réteg tagjai voltak, még ha tisztségeik illetve lovagi rangjuk nem ismert is. Megállapítható, hogy az uralkodó kivételével megismert sacerdotes Urbis Romae, tartományuk vezetőrétegének voltak a tagjai, egy részük messze kiemelkedett a municipális elit világából is. Az uralkodó, illetve a tartományokból ismert papok személye birodalmi léptékűvé emelik Urbs Roma általuk képviselt kultuszát. A császáron kívül ismert tíz sacerdotes Urbis Romae közül heten viseltek városi flaminatust, amellyel a helyi császárkultuszt szolgálták (2, 4, 5, 7, 9. - egykori fiamén, 10.). Egyikük fiamén Divi M(arci) Antonini (11.), vagyis az általános városi flamenekkel ellentétben konkrét divus szolgálata által volt az uralkodókultusz papja. Kétféle papi tisztségének összefüggéseit erősíti az a tény, hogy Marcus Aurelius szobra ott állt a rómavárosi Templum Urbisban. Másikra (6.) vonatkozik, a töredékesen fennmaradt szöveg elején szereplő Laur. Lavin. rövidítés azt a lehetőséget sem zárja ki, hogy a megtisztelt fiamén Laurentium Lavinatium volt, azonban az ő flaminatusa feltételesen kezelendő. A megismert tíz tartományi sacerdos közül hét biztosan, és egy feltételesen fiamén volt. Ebből elsősorban arra lehet következtetni, hogy Urbs Roma sacerdotiuma nemcsak összeférő volt a császárkultusszal, hanem ezen túlmenőleg szorosabb kapcsolatban állt egymással a két kultuszforma. 3 9 A megismert személyek közül néhányan több városban töltöttek be közigazgatási és papi tisztségeket. A 7. feliratról megismert sacerdos két településnek is elöljárója volt, közülük egyikben az élethossziglani flaminatust, másikban az élethossziglani pontificatust is betöltötte. 40 A feliraton a két városra vonatkozó közigazgatási és papi tisztségeket követően került feltüntetésre a sacerdos Urbis Romae Aeternae hivatala, vagyis az utóbbi kiemelkedik a municipális tisztségek közül, ezzel mintegy tartományi jellegét illusztrálva. A többinél nem figyelhető meg a jelenség ennyire közvetlenül, azonban az aquincumi példa is (2.) azt mutatja, hogy Urbs Roma sacerdotiuma kiemelkedik a municipális tisztségek sorából, mivel vagy duumvirként, vagy a duumviratust követően vált ennek a papi tisztségnek a viselőjévé. Ezzel szemben a 6. feliraton szereplő személy tisztségét sacerdos Urbis Romae Aeternae Ticini alakban, vagyis az egykori Gallia Cisalpinabeli, de Kr.e. 42-től Itáliához sorolt municipium 3» Vö. SAULNIER 1984, 517-533. Vö. még WISSOWA 1912, 341-342. A tartományi városokban viselt papi tisztségekhez összefoglalóan vö. LADAOE 1971 ; a pannóniai papi tisztségekhez vö. Szabó 2006.
