Folia archeologica 52.

T. Dobosi Viola: Gravetti lelőhelyek Pilismarót környékén

Г. DOBOSI VIOLA Bánom I-II. (Kelet) Homola István korábbi terepbejárási tapasztalatai alapján két helyszínt jelölünk ki: Bánom és Bánom-kelet. A fő telephely Bánom, ahol pár cm-rel a humusz alatt, de már tiszta löszben a mintegy 40 négyzetméteres szelvényben szabályos és viszonylag gazdag települési felszínt bontottunk ki. Az eddig megismert pilismaróti telepek közül itt volt a legkevésbé bolygatott a felső kultúrréteg. A határozott, összefüggő települési szint megmaradása viszonylag védett topográfiai helyzetével (távolabb van a terasz peremétől, kevésbé van kitéve a természetes és mesterséges pusztulásnak) és a csekély reliefenergiának köszönhetően nyugodt üledékképződéssel magyarázható. A kultúrréteg világos, homokos löszben van, benne kevés löszbaba. A csontok nagyon rossz megtartásúak, sötétszürkék, márványosan fosszilizálódottak, szilánkosan-szálkásan szétesnek. A kövekre is vastag mészkéreg rakódott: nagyon nagy a lösz karbonáttartalma. A leleteket nem kíséri semmi, a településeken megszokott jelenség (pl. tűzhely, okker, stb.). 65-70 cm mélyen találtuk meg az alsó kultúrréteget. A Bánomban az egymástól 30-40 cm steril lösszel elválasztott két kultúrréteg leletanyagának nyersanyagválasztéka azonos (kárpáti radiolarit, hegyi kristály!), tipológiai azonosság vagy eltérés a gyér leletanyagból nem állapítható meg. A Bánom-kelet lelőhelyen felszíni leletek alapján nyitottunk összesen 50 négyzetméternyi kutatóárkot. Az árkonként 1-2 kovaszilánk a település peremét jelző szórvány. Öregek-dűlő Patay Pál, Gábori Miklós és Gáboriné Csánk Veronika 1954-es ásatásán egy többször bővített, összesen 55 négyzetméter nagyságú összefüggő szelvényt nyitottak, a paleolit települési felszínnel együtt római és avar kori sírokat is feltártak. A kultúrréteg 90-125 cm mélységben, bolygatatlan diluviális rétegben volt.

19 (A település nem volt összefüggő, csak néhány négyzetméteres foltokban (ld. Tetves-tető!) Kevés és rossz megtartású fauna, hamus foltok, faszénszemcsék. A kultúrréteg szórványos. Gazdagabb központi rész nem állapítható meg, a viszonylag összefüggő leletes foltoktól akár 100 méterre is találtak leleteket

2

0 és az egyes foltokat csaknem meddő sávok választják el egymástól. FAUNA Az időszak a rénszarvasok kora. A részletesen még fel nem dolgozott faunisztikai anyag meghatározásában két forrásra támaszkodhatunk. Vörös István

2

1 előzetes meghatározása alapján a Pilismarót környéki lelőhelyeken előfordult: Ragadozók: Canis, Gulo, Vulpes Növényevők-.Rangifer (túlsúlyban) Bison, Equus Alces, Mammuthus

22 Sus Rágcsáló: Lepus

2

3 I« Patay Pál ásatási jelentése, MNM Adattár 194. I' III. '•Í" GÁBORI 1964, 54. 2

1 VÖRÖS 2000, 201, és köszönöm szíves szóbeli kiegészítését. -- Vértes László Mottl Mária adatára hivatkozva ezzel a két fajjal egészíti a fajlistát ki. VÉRTES 1965, 359. Vörös István elemzése szerint a pilisszántói f'aunaszakaszra mind a jávorszarvas, mint a mamut eltűnik a természetes faunából. Ez utóbbiak bekerülése a későpaleolit telepekre csontgyűjtés eredménye lehet. VÖRÖS 2000. 178. 1.d. I 1. jegyzet.