Folia archeologica 52.
T. Dobosi Viola: Gravetti lelőhelyek Pilismarót környékén
GRAVI ГП 1.KI.ÖHK1.YEK PILISMARÓT KÖRNYKKKN 35 Ez a faunalista szokatlanul változatos. Л szezonális rénvándorlás, az ehhez kapcsolódó nagyvadászatok (mint ahogyan feltételezzük a Duna-kanyari vadászatanyák esetében) óhatatlanul a ragadozók számának időszakos megnö\ ékedését jelenti. 2 4 Bár a növényevők és a ragadozók klasszikus vadászatának más-más a szezonja, a ragadozók maradványai csekély számban ugyan, de feltűnnek a kortárs nyíltszíni telepeken. Vörös István archeozoológus több dolgozatában vizsgálta a felsőpaleolit lelőhelyek állatcsont anyagának különböző szempontok szerinti megoszlását (testrégiók, életkor, nem, stb.). A pilisszántói kőfülke anyagának komplex revíziójakor Ságvár mellett Pilismarót-Pálrét képviselte a nyíltszíni lelőhelyeket. A testrégiók szerinti megoszlás barlangi és a nyíltszíni lelőhelyen szignifikánsan különbözik. Ez a megfigyelés is megerősíteni látszik a két településtípus funkciója közötti különbséget. A pilisszántói kőfülke „The presence of a large quantity of intact phalanges on the site suggests that they were either discarded in the Rsh when the skins were procured and accumulated as refuse, or that (hey remained there together with the skins. In the latter case the skins were not used, or taken elsewhere. The Late Upper Palaeolithic hunters used the Rsh as a depot for meat and fur/skin". 2 5 RÉGÉSZET A Pilismarót környéki lelőhelyek leletei a nevezéktan időnkénti változásai ellenére régészetileg-tipológiailag a késői paleolitikumba tartoznak. 2 (> A Pilismarót-Oregek-dűlő mint a legkorábban megismert telep már több kutatástörténeti periódust „élt át". Az első ásatások idején, a francia szisztéma szerint magdaléni volt, a l'atay Pál-Gábori Miklós-ásatás leletanyagát késői aurignacinak határozták meg. Majd rövid, semleges „lösz-paleolitikum" időszak után, valamikor az 1950-es évek legközepén vezette be Gábori Miklós a gravetti kultúra elnevezést a Würm 2-vel kezdődő felsőpaleolit iparokra. 2 7 A terminológia, ha nem is ilyen sommásan, azóta is tarja magát, lia a „keleti" jelző le is kopott róla. Késői felső paleolitikum (Mussi—Roebroeks LUP: Late Upper Palaeolithic) elnevezéssel a Würm utolsó hideghullámától a holocén konvencionális kezdetéig tartó időszak régészeti kultúráit foglaljuk össze. Ha még tartjuk magunkat ehhez az igen alkalmas és kényelmes beosztáshoz, amely évtizedig a hazai felsőpaleolitikum beosztásának gerince volt 2 8 (ám az utóbbi időkben kissé módosítani voltunk kénytelenek 2 9), akkor a következőképpen fűzhetjük lel a korszak lelőhelyeit: Gravetti entitás/ságvári kultúra: Laugerie interstadiális (И) 000 körüli BP C14), ( iravett i entitás/epigravetti Alsó Lascaux interstadiális ( 16 000 körüli BP G14) Felső, valamelyik l)ryas :t( l Számos recens példa ismert, pl. a kelct-alrikai gnúvándorlás útvonalainak azokon a pontjain, ahol a csorda kiesik megszokott menetritmusából, összetorlódik, pl. folyón való átkeléskor, sérülékennyé válik, s felborul a növényevők-ragadozók általánosan becsült 400:1 aránya a ragadozók javára. DOBOSI-VÖRÖS 1987, 47. 1' Már Vértes László felhívta a figyelmei arra, hogy középső paleolit jellegű tárgyak is előkerülnek a Basaharc környéki terepbejárásokon vagy éppen a téglagyári (ejtőgödrök oldalából, a/ újabb gyűjtéseken ugyancsak Basaharc-tetőn és a Bitóci-völgy peremén. A basaharci profilok kronológiája ismeretében ez várható és logikus. VKRTT.S 1965, 190. « GÁBORI 1960, 66. MUSSI-ROEBROKKS 1996. -'<> DOBOSI 2006. ™ Az epigravetti felső kultúrréteg közvetlenül a humusz alatt, löszben került elő, eddig nem tapasztaltunk embrionális talajra jellemző talajlani jelenségeket.
