Folia archeologica 51.

István Vörös: A magyarországi fosszilis Elephantidák biokronológiája

26 ISTVÁN VÖRÖS Geológiai kora: az Arch, meridionalis meridionalis faj az alsó pleisztocén Felső Villányium alemelétenek egyik vezérkövülete (Kislángi faunaszakasz KRETZOI 1954, 1956; KRETZOI et al. 1982). Az Alsó Villányiumban előforduló Archidiskodon leletek az Arch, merid. meridionalis. legkorábbi képviselőinek a maradványai lehetnek (2. táblázat). Archidiskodon meridionalis ürömensis (VÖRÖS 1979) Lelőhelyek: Üröm-hegy mésztufa, az alfaj típuslelőhelye (3. ábra 2).; budai Várhegy, Uri u. 72. homokos agyagrétegben (KADIC 1939, 3. kép 2. réteg, MOTTI. 1943, 276), illetve teraszkavicsból (sic ! MOTEL 1943, 278., kavics-rétegben MOTTL 1942, 9-10., Abb. 2. 2. réteg, fogleletek MOTTL 1942, Abb. 6-7.); SzomódCsúcsoshegy kavicsból (4. ábra /.); Visonta 1965. „homokos kavicsos közettörmelékes proluvium helyi törmelékagyagból" (ROZSNYÓI 1966; KRETZOI et al. 1982; FODOR et VÖRÖS 1990); Miskolc-Sajóterasz kavics; Villány-3 (=„Mammuthus wüsti" KRETZOI 1956.). Geológiai kora: az Arch, meridionalis nagyfaj evolúciós terminális végalakja (formája) az Arch, merid. ürömensis az alsó pleisztocén Alsó Bihari alemelet Templomhegyi faunaszakaszába sorolható (VÖRÖS 1979). A faj terminus post quam-ja a Felső Villányium vége. Előfordulása nem zárható ki a Felső Bihari alemeletbe sorolt, vagy tartozó egy-két lelőhelyen sem (2. táblázat). Az alsó pleisztocén végétől, a klasszikus értelemben vett Mosbachi-Steinheimi időszakban a Kárpát-medence nagyemlős- faunájában jelentős változások, átalakulások történtek. Ebben az időszakban az Elephantidák közül a jelenlegi ismereteink szerint a Mammuthus (Parelephas) trogontherii dominál, az atlantikus Palaeoloxodon antiquus ritka, és megjelenik a valódi mammut, a Mammuthus primigenius ősi alakja is. PARELEPHAS OSBORN 1924. Mammuthus (Parelephas) trogontherii (POHLIG 1885) Lelőhelyek: kavicsból - Esztergom-Dunameder; Szödliget-Dunameder; Dunakeszi-Alsó Homokbánya 10 m mélyen; Budai Várhegy, Uri u. 72. „vasas kavicsból" (KADIC 1939, 3. kép 4. réteg; MOTTL 1943, 1942, Abb. 2, 4. réteg, Abb. 3-4.); Ocsa (Felsőbabád) Kavicsbánya 4 m mélyen; Bugyi-1. Kavicsbánya 4 m mélyen (5. ábra 1-2.); Délegyháza 4. és 5. bányató határán; Kiskunlacháza Kavicsbánya; Kunpeszér Kavicsbánya kékagyag alatti apróhomokos kavicsból 1,52 m mélyen, Gyékényes Kavicsbánya 15-30 m között. Löszből - Vál; Paks-Téglagyár 28 m mélyen; Komló Andezit bánya; MogyoródCsíkvölgy; Visonta K-I 1981. 12-13 ni mélyen tufatörmelékes homokos agyagréteg felső részén (5. ábra 3., KRETZOI et al. 1982). Egyéb - Vértesszőlős I. alsó paleolit telep, Sit. I. Lay 1. „Proboscidea indet" tibia sin. diaph. fragm. = csonteszköz (T. DOBOSI 1990, 349, 392. Pl. XXIII.); Kiscell-Holztpach Téglagyár mésztufában (SCHRÉTER 1953; VÖRÖS 1974). Ismeretlen üledékekből: Balasagyarmat, Berkenye és Gyöngyös-Mátrafüred. Geológiai kora: a Mammuthus {Parelephas) trogontherii biosztratigfráfiai helye kísérő faunák hiányában csak néhány helyen rögzített Magyarországon. Valószínűsithető, hogy a faj a Felső Bihari alemelet legalsó szintjében jelent meg: Visonta K-I 1981. (KRETZOI et al. 1982), Budai Várhegy Uri u. 72. (KRETZOI 1965; JÁNOSSY 1969, 1976; VÖRÖS 1980), Vértessőszől I. A Kárpát-medencében a faj az Oldenburg/Steinheim emelet végéig előfordul (Kiscell mésztrufa, 2. táblázat).