Folia archeologica 51.
István Vörös: A magyarországi fosszilis Elephantidák biokronológiája
BIOCHRONOLOGY OF FOSSIL . ELEPHANTIDAE IN HUNGARY 25 löszök, lösszerű üledékek és folyami kavicsrétegek stb. lithosztratigráfiai beosztásának (PÉc.SI 1965, 1975) pontosabb paleontológiái, biosztratigráfiai datálását teszi lehetővé (KRETZOI-PÉCSI 1979; KRETZOI et al. 1982). A felső pleisztocén időszakban a Kárpát-medence a periglaciális éghgajlati övhöz tartozott. Az emlősfaunája a Kárpátok gyűrűjének - a szélsőséges - klímaváltozásokat tompító hatása következtében részben ehér a Kárpátokon kívüli területekétől, részben pedig különböző zoogeográfiai területek metszéspontjában emlősfaunája kontinuitást mutat Közép-, és Délkelet-Európa területeivel. Magyarországon a felső pliocén-pleisztocén felszíni képződményekből az Elephantidae GRAY 1821 család négy genus/subgenus-ának, az Archidiskodon POHLIG 1885, Parelephas OSBORN 1924, Mammuthus BURNETT 1850 és a Palaeoloxodon MATSUMOTO 1924 fajait, alfajait lehetett azonosítani (korábbi iradalmát lásd VÖRÖS 1974, 1983). ARCHIDISKODON POHLIG 1885. Magyarországon a pliocén felső és a pleisztocén alsó időszakában az Eurázsia déli területeivel szinkronban az Archidiskodon genus mindhárom fajevoluciós szintjének az alakjai előfordulnak. Archidiskodon gromovi (ALEKSEEVA et GARUTT 1965) Lelőhelyek: Aszód (VÖRÖS 1985; 2. ábra 1-2); Szomód-Csúcsoshegy (mindkét lelőhelyen kavicsból); Visonta K-I. 1981. 34 m mélyről szürkés-lilafoltos tufatörmelékes agyagból ( KRETZOI et al. 1982). Geológiai kora: az Archidiskodon gromovi a Kelet-Európa déli terültén a késő Pliocén elejéről az Akcagilian komplex alsó horizontjából; a Moldavski-, Chapry (korai Villafranchium) továbbá Dél-Nyugat Szibériában a Podpusker-Lebjaze faunakomplexekből ismert (GARUTT et BAJGUSEVA 1981). Magyarországon az Arch, gromovi leleteknek faunával kisért közvetlen faunisztikai, sztratigráfiai adata nincs. Aszódon az Arch, gromovi-s alsó kavicsréteg terminus post quam-ja a „Mastodon arvernensis-es alsó levantai homokos agyag" (VÖRÖS 1985). A M. arvernensis CROIZET et JOBERT és/vagy Zygolophodon (Mastodon) borsoni HAYS (= pavlovi OSBORN) leletekkel együtt, illetve a mastodonos rétegekre települt kavicsteraszokból (Aszód, Szomód-Csúcsoshegy); tufatörmelékes homokos agyagból (Visonta K-I 1981) származó Arch, gromovi maradványok a felső pliocén — feltételezhetően már a Ruscinium végi - Csarnótanum fauna emeletet jelölnek (KRETZOI et al. 1982; VÖRÖS 1985). A legalsó pleisztocénben már nem fordulnak elő (2. táblázat). Archidiskodon meridionalis meridionalis (NESTI 1825) Lelőhelyek: kavicsból - Balatonkenese, Szabadhídvég (korábban Városhídvég), Mezőkomárom, Kisláng, Dunaalmás-Betlehem ( SCHWEITZER 1988), SzomódCsúcsoshegy, Budapest-Kőbánya ( KRETZOI 1954), Budapest-Cinkota, Valla-féle homokbánya, Aszód, Iváncsa, Ércsi-Batta major, Bükkösd. Dunameder (kavicsból)^ - Komárom, Szőny, Alsógöd, BudapestKáposztásmegyer, Budapest-Újpest északi vasúti összekötő híd, Budaestp-Gellért rakpart, Budapest-Nagytétény, Ercsi, Dunaföldvár. Mésztufában - Dunaalmás-Kőpite (in situ - foglamella), Szomód-Leshegy (in situ - SCHLESINGER 1922, 211), Dunaalmás és Szomód között, Süttő környéke. Egyéb - Visonta K-I 1981. 13,5-14 m mélyen, tufatörmelékes homokos agyagrétegben (3. kép 1., KRETZOI et al. 1982) Visonta K-II. 1983. szürkéssárga tufás/meszes agyagos homokban (FODOR et VÖRÖS 1990), Beremend-15.
