Folia archeologica 51.
Prohászka Péter: A mezőberényi kora népvándolás kori sír (1884)
A MEZŐBERÉNYI KORA NÉPVÁNDORIÁS KORI SÍR 131 azonban a keszthelyi veretek esetében eltérő, 9 4 ugyanis hosszúkás és felületükön áttört nyúlványok segítségével erősítették, varrták fel a vereteket. 9 5 A mezőberényi két veret hátulján azonban két aranyszeg van, 9 6 amit a bőrön átszúrva, a kiálló végeket pedig egyszerűen elkalapálva erősítettek a szíjra. 9 7 A két veret nagy valószínűséggel a cipőcsatokhoz tartozhatott, de mivel a mellékletek egy része (a leletösszetétel és a sérült darabok tekintetében) bizonyosan nem jutott múzeumba, így nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy a viselet más részét díszíthették. A Mezőberényből a Nemzeti Múzeumba került tárgyak közül a legnagyobb talányt a korszak kutatói számára kétségtelenül a különféle formájú és díszítésű aranylemezek jelentették és jelentik. Pulszky funkciójukról a következőket írta: „...aranylemezek valószínűleg egy tártoknak díszítményei." 9 8 A rajtuk látható nagyméretű lyukak és a megmaradt szög miatt a lemezeket nem szövetre, hanem keményebb anyagra, vastag bőrre vagy fára erősíthették fel. 9 9 Pulszky fegyverdíszítményre vonatkozó elképzelését követi Joachim Werner felvetése, mely szerint a lemezek hasonló szerepet töltöttek be, mint a cumberlandi kard markolatdíszítményei. 10 0 Felvetését Kiss Attila átvette és megpróbálta párhuzamokkal igazolni későbbi keltezését és fegyverdíszítményként történő felhasználását. 10 1 A felületüket borító díszítés - mint a pikkely-, illetve a spirálminta - és az. ötvöstechnikai megformálásuk alapján készítésüket a 6-7. századra tette, pedig ezen díszítési és ötvöstechnikai formák már az 5. században is megtalálhatók. 10 2 Hogy a fegyvereknél megfigyelhető a díszített lemezek elhelyezése, a planigi fejedelmi temetkezésben talált kés szintén mutatja, amelynek tokját S-alakú filigrándíszítéssel borított lemez díszíti. A lemez két vége azonban be volt hajtva, és szögekkel erősítették a fátokhoz. 10 3 A cumberlandi karddal történő párhuzamba állítását Bòna István éppen e kard markolatának vékony, piciny filigrándíszes lemezkéi, és a mezőberényi lemezek közötti méretbeli különbség miatt vetette el. 10 4 így a berényi lemezek a markolatot bizonyosan nem díszíthették, csupán a kardtokon vagy a keresztvas feletti részen lehetett volna az egyenes veret felerősítve. 10 5 Bòna István ezen elképzeléssel szemben fejék filigrándíszes lemezeinek tartotta őket, elsősorban az aleskikucugury sírban talált díszítmények alapján. 10 6 A Kárpát-medence népvándorlás kori leletanyagában szintén megtalálhatók különféle formájú lemezek. így a szentes-nagyhegyi 20. sírban aranylemezből préselt állatalakokat (cikáda, emberfej stb.) találtak. Ezek azonban bronzlemezre voltak applikálva, és a női váz fejénél kerültek elő. A fejék díszítményeinek felerősítését jelzi, hogy az egyiknek a hátoldalán megmaradt egy kisméretű bronzszeg. 10 7 Az iszkaszentgyörgy-zsiclóhegyi gazdag női sírban egy aranylemezből készült cikádaformájú lemez volt, amit azonban nem szöggel, hanem varrással erősíthettek fel. 10 8 Nem csupán a nők, « Garam 2001, Taf. 96/1. 95 Erre már Fettich is utalt: Fettich 1953, 48. » Kalmár 1943, Taf. XXIII/1. 9' Fettich 1953, 48. 9» Pulszky 1885, 102. 99 Fettich 1953, 48. I»« Werner 1980, 4. Anni. 14. Werner elképzelésének kritikáját 1. MRT 10, 577. loi Kiss 1991, 132 ma Tóth 1993, 31. 19' Kessler 1940, 2, 7. A sírban I. Leó bizánci császár (157-171) solidusa volt. '94 MRT 10, 577. los Menghin 1983, 90-92; Steuer 2004, 576-577. Bòna 1993, 258; MRT 10, 577. '07 Fettich 1953, 73 és Tafel LVIlI/1-8. io» Bòna 1971, 228 (12). 268 (48), 288 (68) 4. kép
