Folia archeologica 51.

Prohászka Péter: A mezőberényi kora népvándolás kori sír (1884)

132 PROHÁSZKA PÉTK

R hanem a férfiak temetkezéseiben is előfordulnak különféle formájú aranylemezek. Az apahidai első sír amorf lemezei szélükön körbefutó rovátkolt díszítéssel és a felerősítésre szolgáló lyukakkal kerültek napvilágra. Ezeket azonban sem öv-, sem pedig ruhadíszként nem viselték, és mivel lószerszámot vagy lóra utaló maradványokat nem figyeltek meg, így publikálójuk, Finály Henrik fejékként határozta meg funkciójukat.

10

9 Mind ezen, mind pedig a mezőberényi lemezek esetében további lehetőségként merül fel, bog)' faedényre/edényekre lehettek felerősítve.

110 Ezt látszik alátámasztani a nyelv alakú törött lemez, amelynek másik fele hasonló méretű és alakú lehetett.

11

1 A behajlított másik lemezfél bizonyára a találóknál maradt. Hasonló formájú faedénydíszítések jól ismertek a népvándorlás kori leletanyagban. A grossörneri temető 1. sírjában talált 23 cm magas vödör peremének szélét hosszúkás, háromszög alakú, oldalain íves, felületén rovátkolt és félköríves peremveret díszíti. A veret felerősítését a háromszög csúcsán található szög mellett még két szög szolgálta, melyek a perem élére illeszkedő ráhajtott felületet rögzítették.

11

2 Hogy a vödrök mellett facsészék peremére is helyeztek háromszög/nyelvformájú vereteket, mutatja a szeged-nagyszéksósi leletből ismert darab.

11

3 A mezőberényi nyelvformájú lemez csúcsán található szöglyuk, mint az említett példák esetében is megfigyelhető, a peremveret felerősítésére szolgált. A többi veret edényen/edényeken való helyzetét a párhuzamok hiányában nem tudjuk rekonstruálni. A faedények mellékletként már a császárkorban megjelennek a germán fejedelmi temetkezésekben, és megtalálhatók az 5-6. századi sírokban.

11

4 Az 1884 tavaszán a magyarvégi szélmalom mellett a vályogvetőgödrökben talált gyermeksírt a hun korra, az 5. század első felére/középső harmadára helyezhetjük. A sírban nyugvó gyermek kiemelkedő társadalmi státuszát az arany karperec mellett a különféle aranytárgyak is jelzik. Sajnos a sír további mellékleteiről nem állnak rendelkezésünkre adatok, ahogy arról sem, hogy magányos temetkezéssel vagy esetleg egy kisebb temetővel számolhatunk Mezőberény ezen részén.

11

5 Az 1884 tavaszán Mezőberényben előkerült, majd a Magyar Nemzeti Múzeumnak eladott leletek a leltárkönyvi bejegyzések és a különféle publikációk miatt sajátos szerephez jutottak a Kárpát-medence régészetében. Az. iratanyag és különösen Piltz Ádám levelének köszönhetően sikerült tisztázni, hogy két sírt ástak ki abban az. évben. Míg az egyik sír mellékletei a helyi régiséggyűjtő Piltz Ádámhoz kerültek, addig a másik sír mellékleteinek egy részét a találó(k) Barts Lajos ékszerésznek adta/adták el, de azután több darab Piltz. Ádámhoz került.

11

6 Tőlük vásárolta meg a Magyar Nemzeti Múzeum 1884 és 1887 között a tárgyakat, és ez vezetett ahhoz a számos félreértéshez, amely a leletek történetét az elmúlt 120 évben meghatározta. Piltz levele és Pulszky 1885-ben megjelent ismertetése alapján a hun kori gyermeksírt a magyarvégesi szélmalom melletti vályogvetőgödrökben találták. E sír mellékletei - legalábbis melyek a múzeumba jutottak-jelzik, hogy a benne nyugvó gyermek a korszak vezető rétegéhez tartozott. A mellékletek tükrében hasonló jelentőséggel bír a település másik felén - a Tücsökhalmon (?) kiásott női temetkezés, amely egy generációval későbbre, az 5. század végére, a 6. század elejére datálható. Finály 1889, 310. nu Harhoiu 1997, 172, Taf. LVIII/7-9. 11

1 Bòna 1993, 258. 112 Schmidt 1964, 197-199. li'

1 Kiss 1982. 167, Abb. 2./2, 168. 'l-l Prohászka 2004, 83-87. 115 A Régészeti Topográfia Békés megyei kötetében a magyarvégi résznél nem említenek sem népvándorlás kori leleteket, sem más régészeti jelenségeket, ni' Kiss 1991, 127.