Folia archeologica 49-50.
Tibor Kemenczei: Adatok a szkíta jellegű Alföld-csoport ékszerdivatjához
76 TIBOR KEMENCZKI 22. sír leletei között lévő, pontkörökkel díszített csontlemezek (4. ábra 18.) párhuzamai több más temetkezésből ismertek. 3 1 A Szentes - Vekerzug 27. sírban (4. ábra 17.), a Sándorfalva 165. temetkezésben (6. ábra 1-2., 10-15.). talált kettős csonka kúp alakú aranylemez gyöngyökhöz hasonló ékszereket az Alföldön a prészkíta korú, Besenyszög—Fokorui aranykincs tartalmaz még. 3- Feltételezhető ezért, hogy a Szentes—'vekerzugi és a sándorfalvai leletek nem sokkal fiatalabb korból származnak. Több olyan alföldi sírlelet is van, amelyekhez a hajkarikák mellé a korai szkíta periódusra jellemző tárgyak társulnak. Ilyen a Törökszentmiklós 90. sír, amelynek kereszt alakú bronz tegezveretének rövidebb ágai sasfejet ábrázolnak (7. ábra 1.). A sztyeppén, a Volvovgrád és a Don között kiásott halomsírban találták meg ennek a tegezveretnek egészen közeli hasonmását, amelyet egy antik görög amfora alapján a Kr. e. 6. század közepére kelteztek. 3 3 Eszerint állapítható meg a törökszentmiklósi temetkezés kora is. Szintén az alföldi korai szkítakor emlékei lehetnek a Gáva—szincseparti és a szilvásváradi sírok díszítettlen, nyitott végű, körszelet átmetszeni karperecei, s ennek megfelelően hajkarikái is (12. ábra 6-7., 16. ábra 1.). Ezek a karperecek annyira hasonlítanak a prészkíta kor jellegzetes karpereceire, 3 4 hogy túl nagy időbeli különbség nem lehet közöttük. A korai szkíta korra keltezhető a Vámosmikola 27. sír is, amelyben a kígyófejes végű hajkarikák vannak (15. ábra 3., 5.). A velük együtt talált kisméretű, vasnyelű fokos kétségtelenül méltóságjelvény volt (15. ábra 11.). Ennek legjobb párhuzamaként a Kuban síkságán feltárt első Kelermesi kurgánból napvilágra került szintén vasnyelű, de aranylemezekkel borított vas harci fejsze említhető meg. Ennek kora a Kr. e. 7. század közepe, második harmada. 3 5 A kéthurkos bronz fibula szerint a legidősebb szegfejű hajkarikák közé tartozik az erdélyi Sfintu Gheorghe sírban lévő példány (20. ábra 1.). 3 6 Több párhuzama ismert az erdélyi szkíta csoport temetkezéseiből a nyolc füles bronzkarikának (20. ábra 7). 3 7 A lemez kúpos végű hajkarikák a tápiószentmártoni aranyszarvas 3 8, a Nevickoje sírhalom szegecselt vaszabiájának (12. ábra 9-10., 15.) párhuzamai (Chotin A/ 40.) 3 9 alapján a Kr. e. 6. században is divatban voltak. Talpas, behajló peremű, kézzel formált tálka kíséretében kerültek elő lemezkúpos fejű hajkarikák a Budapest-Rákospalotán kiásott 2. sírból (7. ábra 12—13), 38 a Vámosmikola 27. sírból (15. ábra 1.) és a Heves, Semmelweis utca A / 2 sírból (16. ábra 8). Az említett leletekhez hasonló tálak a közép-dunai hallstatti kultúra, Kr. e. 8-6. századi leletanyagában, a Kárpátaljai Kustanovice-csoport, valamint a Középső-Dnyeszter vidék prészkíta—korai szkíta korú emlékei között találhatók meg. 40 A Kárpát-medencei leleteken kívül az olténiai Ferigile temetőjének 95. halomsírjából is előkerült egy olyan szegfejű, bronz hajkarika, amely a Kr. e. 6. század második feléből származik. 4 1 A tárgyalt, az Alföld csoport első szakaszának idejére keltezhető temetkezéseken kívül több olyan sírlelet is van, amelyeknek a kora főleg a közép-dunai hallstatti kultúra emlékei alapján határozható meg. A Balmazújváros-Hortobágy-Arkus temető 16. sírjának mellékletei között egy olyan henger alakú bronzlemez csüngő van, amely a hallstatti kultúra területéről kerülhetett az Alföldre (6. ábra 20). Hasonló csüngőt tartalmazott többek között a Sopron— Krautacker temető 18. sírja, amelynek kora a Kr. e. 6. század második fele. 4 2 A Sopron-Krautacker 29. sírban talált hajkarikák, bronz tükör, kauri csigák (18. ábra 7-15.) korát a benne talált késő hallstatti agyagedények a Kr. e. 5. század közepére adják meg. A bronz tükörhöz hasonló vas nyelű darabot a Hajdúdorogon
