Folia archeologica 49-50.

Tibor Kemenczei: Adatok a szkíta jellegű Alföld-csoport ékszerdivatjához

SKVTMISCHF. SCHMUCKMODE 77 kiásott temetkezésben lemezkúpos fejű, arany hajkarikával együtt találtak (5. ábra 18-19.). Tartalmaznak vasnyelű, bronztükröt a Chotin A / 76. sír mellékletei is (19. ábra 9.). A Sopron-Krautacker-i sírban leletei között van egy olyan gombos fülű, árkolt vállú agyagcsésze (18. ábra 18.) is, amelynek párhuzamai több alföldi temet­kezésből is előkerültek (Tiszavasvári-Csárdapart 32. sír: 11. ábra 6.). 4 3 Ezek a csé­szék a közép-dunai hallstatti kultúra kerámiaművességének formakészletébe tartoz­nak. Készítésük egészen a kelta korig tartott. 4 4 A keleti Hallstatt kultúra késői szakasza idején vált általánossá a különböző for­májú agyagedények besimított rácsmintával való díszítése. Hajkarikával együtt a Sopron-Krautacker 68. gödör leletanyaga tartalmaz ilyen díszű edénytöredékeket (17. ábra 12., 14—15.). A gödör korát egy hosszú tűtartós, bronz ívfibula (17. ábra 13.) adja meg a Kr. e. 6. századra. 4 5 Rácsmintával díszített tálat két hajkarikával együtt a Kesznyéten 12. sírban is találtak (13. ábra 23.). A Kr. e. 5. század második harmadára adják meg a Certosa vas- és bronzfibu­lák (17. ábra 9-11.) a dél-dunántúli Szentlőrinci temető 29. sírjának, a benne ta­lált hajkarika (17. ábra 8.) a korát. 4 6 A késő hallstatti-korai kelta kultúra nyugat-szlovákiai Bucany temetőjében is ta­láltak két alföldi típusú, szegfejű hajkarikát (18. ábra 2-3.). Az ezeket tartalmazó 7. sír a temető korai, a Kr. e. 480/7()-450/440-re keltezett szakaszához tartozik. 47 Az Alföld-csoport temetői között a sanisláu-i a legfiatalabb korú. Ennek a te­metőnek több sírjából is kerültek a napvilágra szegfejű és lemezkúpos fejű hajka­rikák (9. ábra 3-4., 11-12., 21-22.). A Kr. e. 4. század utolsó évtizedeiben kezdő­dő kelta időszakkal való kapcsolatát azok a felcsúcsosodó, kihajló peremű, kézzel formált tálak mutatják, mint amilyenek a Sanisläu szomszédságában fekvő I'iscolt (Piskolt) kelta temető leletanyagában is megtalálhatók. 1 8 A megegyező típusú kerámialeletek után ítélve a sanisláu-i temetővel közel azo­nos korú lehet a nyírmihálydi urnasír (8. ábra 1—17). A szkíta jellegű Alföld-csoportnál az ismertetett adatok szerint a spirális alakú, lemezkúp vagy szegfejű hajkarikákat a Kr. e. 7. század második felétől a 4. század utolsó évtizedéig volt szokásban viselni, sírokba helyezni. Ezek nem egyszerűen ék­szerek lehettek, hanem az. egyes közösségekben a rangos családokhoz való tarto­zást jelölték. Kemenczei Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom