Folia archeologica 49-50.

Tibor Kemenczei: Adatok a szkíta jellegű Alföld-csoport ékszerdivatjához

SKYTI list :HK S( :IIMUCKMODK 75 te-tengertől északra fekvő sztyeppei övezetben a prészkíta korból, a Kr. e 9.-8. századból származó sírokból kerültek elő a legidősebb korú, az. alföldi hajkarikákhoz igen hasonló, spirális alakú, elektronból, aranyból készült vagy azzal bevont ékszerek.

9 Az Alföldön a prészkíta korú temetkezésekben azonban eddig még nem találtak ilyen hajkarikákat. Két, a keleti prészkíta példányokhoz igen hasonló, elektronnal borított ékszer csak a Dél-Dunántúlról Kiskőszegről (Batina) ismert, azonban azok szórványleletek, pontos koruk így nem állapítható meg.

1

0 A Kárpát-medencétől keletre, az erdős sztyeppevidéken a korai szkítakortól terjedt el az olyan hajkarikák divatja, mint amelyek az Alföld-csoport emlékei között is megtalálhatók. Ilyen a Békéscsaba-Fényes temető 21. sírjában talált két, korongban záródó arany hajkarika (2. ábra 1-2). Ebbe a formacsoportba sorolható a szlovákiai Lausitzi kultúra Dolny Kubín temetője I 12. sírjában talált bronzpéldány is (17. ábra 1). A Dnyeper vidékén, Matusov községnél feltárt halomsír (Repjachovataja Mogila) leletei között vannak aranyból készült, korongos végű hajkarikák. A halomsír korát a Kr. e. 6. századra, majd a 7. század második felére adták meg." Ebből az időszakból származnak azok, a Középső-Dnyeszter medencéjéből kiásott korai kurgán temetkezések, amelyekből korongos végű, bronz hajkarikák is előkerültek (Lisicniki, Perebukovcy). Mellékleteik között olyan tárgyak (korongolt urna, szegecselt vastabla) is vannak, amelynek több párhuzama is ismert az Alföldről.

1

2- 1

3 Ezek a kurgánok a Kr. e. 7. század második feléből származnak.

1

4 A Dolny Kubín-i bronz korongos végű hajkarika ( 17. ábra I.) korát a vele együtt talált bronzkorong (17. ábra 2.) és hatágú bronzgomb (17. ábra 4.) adja meg, amelyek Közép-Európában, illetve az Észak-Balkánon a Kr. e. 7. század idején voltak használatosak.

1

5' 1

6 Tartalmaz korongos végű, bronz hajkarikát az olténiai Ferigile halomsír temető, a Kr. e. 7. és 6. század második felére keltezett 20. és 80. temetkezése is.

1

7 A korongos végű hajkarikák viselete a Kárpátoktól északra, északkeletre volt elterjedt szokás, ahonnan nagyszámú példányuk ismert.

1

8 Igen kevés példányát tartalmazza az alföldi leletanyag az arany-, ezüsthuzalból készített, kis kúpos végű hajkarikáknak (Szentes-Vekerzug 27. sír: 4. ábra 11, Tiszavasvári-Csárdapart 32. sír: 11. ábra 1). Az ilyen, főleg bronzból készült hajkarikák, karperecek, divatja Erdély területén volt általános.

1

9 Ilyen ékszerek ismertek a sztyeppe, erdős sztyeppe korai szkíta emlékei közül is.

2

0 Ezért nem kizárt, hogy viseletük szokása keletről ered. Divatjuk a Kr. e. 7. század második felében eljutott az Észak-Balkánra is (Donja Dolina).

2

1 Az Alföld-csoport területén kis számú hasonló bronz (Alsótelekes és Piliny) és arany karperec (Artánd) került elő.'2 Az Alföld-csoport emlékanyagában a legnagyobb számban lévő, spirális hajkarikák formája leginkább a sztyeppei övezet hasonló prészkíta ékszereinek alakjára emlékeztet.

2

3 A korai szkíta időszakban a sztyeppéken másfajta hajkarikák a viselete volt a jellemző, amelyek egy részét görög ötvösök készítették.

2

4 A sírmellékletek tanúsága szerint a szegfejű hajkarikáknak a díivatja az Alföldcsoport teljes időszaka alatt tartott. A legidősebb korú darabok a velük együtt talált észak-balkáni tárgyak alapján a szkíta jellegű kultúra korai időszakából származnak (Szentes-Vekerzug 30. 53. sír: 3. ábra 22, 3-5.).

2

5- 2<

i A kúpos végű hajkarikáknak az alföldi korai szkíta korban való viseletét a Csárdaszállás 22. sírban talált aranylemez rozetták (4. ábra 19-23.) párhuzamai (Szentes-Vekerzug 27. sír: 4. ábra 12-15., Artánd)

2

7 bizonyítják. A sztyeppe vidéken az ilyen aranylemez díszítmények a szkítakor minden szakaszának az emlékei között megtalálhatók.

2

8 A Kárpát-medence térségébe divatjuk korán, már a Kr. e. 7. század folyamán eljuthatott.

2

9 Az Alföldön egy Mezőtúrról származó síi leletei között fordulnak még elő arany rozetták, ezek kora a Kr. e. 5. század.

3

0 A Csárdaszállás