Folia archeologica 48.

Simán Katalin: Az őskőkori pattintott kőeszköz gyártása és szakkifejezései

18 SIMÁN KAT ALIN ribb azonban, főleg ha az egyenetlenség a tömb nagy részére kiterjed, hogy felhagynak a próbálkozással és eldobják a megkezdett tömböt. A kész magkőről történő szilánkolás közben fellépő leggyakoribb hiba a túl röviden leütött penge vagy szilánk és ennek ellentéte, amikor túl hosszúra sikerülnek. A túl rövid penge vagy szilánk leütésének oka lehet a rosszul megválasztott leütési szög, a túl gyenge ütés (nyomás), a rosszul előkészített szilánkolási felület vagy nyersanyaghiba (14. ábra a). Eredménye a szilánkolási felület rontása, néha a leütési felszín sérülése is. A legtöbb esetben a teljes felület megújításával korrigálható, de nagy anyagveszteséggel jár. A túl hosszú penge vagy szilánk túlfut a magkő végén és a szokásos, egyeneshez közelítő hátlap helyett erősen homorú penge vagy szilánk válik le a magkőről, ahol a legnagyobb vastagság a penge vagy szilánk végén mérhető (14. ábra b). Ez a fajta penge vag)' szilánk általában gyártási hibának számít, de egyben segíti is a tengelyirányú domborúság megőrzését, illetve helyreállítását. Ezeknek a pengéknek, ritkán szilánkoknak a végén gyakran találhatunk kérget. Szélsőséges esetben a magkő további használatát lehetetlenné teheti. Oka általában a rossz leütési szög vagy a túl erős leütés. További jellegzetes hibák a leütés helytelen előkészítéséből származhatnak. Ilyen lehet a tervezettnél szélesebb leütés, a túl vaskos darab vagy a ferdén, rossz irányba hasadó penge vagy szilánk. Ezek az elhibázott leütések a magkő további használatában okozhatnak, zavarokat. Többszöri, azonos helyen megkísérelt leütés, esetleges anyaghiba okozta repedés esetén előfordulhat, hogy a leütött penge bázisrészénél a lappal párhuzamosan a bázis kettéhasad és egyszerre két penge vagy szilánk válik le. Ugyanígy üllő használatakor az üllőről visszairányuló energia következtében a leválasztott szilánk végén lehasadhat egy kisebb szilánk. Mindkettő megkülönböztetendő a szándékos vékonyítástól. 5. Eszköz készítés - retusálás Azokról az eszközökről lesz szó, melyek nem abban a formában kerülnek régészeti feldolgozásra, ahogy a magkőről leütötték őket, hanem tovább alakítva. Jóllehet számos esetben a szilánk és a penge eszközfunkciója feltehetően a leütéskor kialakult állapotban kezdődik, a régészeti elemzésben már átalakítvajelennek meg 14. ábra Rövid penge (a) és homorú penge (b) kúpos pengemagkövön. Fig. 14: Thick blade (a) and plunging blade (b) on a conical blade core.