Folia archeologica 47.
Kovács S. Tibor: Nefritlapokkal kirakott török farmatring a 17. századból
NEFRITLAPOKKAL KIRAKOTT TÖRÖK FARMATRING 149 szolgáló nefritlapokat a 16. sz. közepétől kezdték el gyártani az isztambuli központi műhelyek. 3 A világon legkorábban kb. 6000 évvel ezelőtt Kínában készítettek és használtak nefi itből készült tárgyakat, amely egészen a 20. századig töretlenül megőrizte fontosságát a mennyei birodalomban. Kínában egészen a 18. századig csak nefrittárgyakat találhatunk, utána már jádéből készült műalkotások is feltűntek. A nefrit és a jáde igen könnyen összetéveszthető, noha egészen más a kémiai összetételük és az előbbi meglehetősen kemény, nagyon nehezen munkálható meg. A nefritet Kínában Khotan és Yarkand vidékén bányászták, a 18. századtól a DélkeletÁzsiából származó jádét is használták. 4 Kínai hatásra a nefritből készült dísztárgyak rendkívül népszerűek lettek Indiában és Perzsiában is. I. Szelim szultán (1512-1520) 1514-ben hatalmas győzelmet aratott a csaldiráni csatában a perzsák felett. Az óriási zsákmány mellett a török uralkodó számos mestert is hozatott Tebrizből. A nefrit megmunkálásának tudománya így - minden valószínűség szerint - iráni hatásra terjedt el Isztambulban és a munkák jó része eleinte szintén perzsa mesterektől került ki. 5 A 16. század második felében készült, nefritlapokkal kirakott tárgyakon mind az ékkövek, mind az aranyfoglalatok és az összekötő aranvlevelek még magasan kiemelkednek a kő felületéből. A virágszirmot formázó foglalatok és a leveles ágak kidolgozása is gondos, részletező. 6 Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem török díszbuzogányának fején lévő, magas foglalású kör alakú, rubinnal és türkizekkel kirakott nefritlap is a fent leírtakat igazoya.' (4. kép) A drezdai Történeti Múzeumban őriznek egy török pallost, amelyet 1620-ban egy buzogánnyal egyetemben II. Ferdinánd császár ajándékozott I. János György szász választófejedelemnek. A palloson amellett, hogy türkizekkel kirakott rátétdíszeket is láthatunk, megfigyelhetjük, hogy a nefritlapokban lévő ékkövek még nagyon reliefszerűen kiemelkednek, de az aranyfoglalatok kidolgozása már elnagyoltabb, mint a korábbi 16. századi darabokon/ Az Iparművészeti Múzeum Esterházy-gyűjteményében őriznek egy aranyozott ezüsttel borított török hegyestőrt. 9 A magas foglalású, virágszirmot formázó foglalattal ellátott és türkizekkel ékesített műtárgyat számos nefritlap is díszíti. A fegyver hüvelyének előoldalán tíz, zömében téglalap alakú, magas foglalású nefritlemezt figyelhetünk meg. A nefritlapokba rakott almandin és türkiz igen mélyen ül a kövekben és a virágszirom formájú aranyfoglalatok, valamint a levelecskék és ágak kidolgozása is meglehetősen durva. A műtárgy véséssel kialakított úgynevezett SAZHATAYI motívumai sem igazán mondhatók finom munkának.' 0 A fent leírt hegyestőrön négy esetben figyelhetjük meg IV. Murád szultán ( 1623-1640) beütött tugráját. 1 1 A hegyestőr így 1623 szeptembere és 1640 februárja között készült Isztambulban; mert az ezüst finomságának ellenőrzése és az igazoló szultáni tugra beütése - ismereteink szerint - csak a török fővárosra korlátozódott. Az Iparművészeti Múzeum Textilgyűjteményében lévő egyik török dísznyereg is nefritlapokkal kirakott és ugyancsak felfedezhetjük rajta IV. Murád tugráját. 1 2 A nefritlapok kidolgozása és díszítése nagyon hasonlít a fent ismertetett török hegyestőr nefritjeihez. Nagyon valószínű, hogy egykor egy készlethez tartoztak, de a 18. század elején már külön leltározták be őket az Esterházy családnál. 3 Pinder-Wilson 1976, 124-125. 4 De Bisscop 1995, 16-24. 5 Káldy-Nagy 1974, 31.; Gerelyes 1988, 232-233.; Gerelyes 1994, 28-31. 6 Anatolian 1983, 235-236.; Gerelyes 1994, Kat. No.: 57-59. 7 Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertár Ltsz.: 55.3372. (Arm. Jank. 45.) hossza: 700 mm. A türkizekkel kirakott, aranyozott ezüsttel ékesített buzogány a XVI. század végén készülhetett. 8 Schöbel 1973, 230-231.; Kat. No.: 174.; Schöbel 1974, Kat. No.: 20. 9 Iparművészeti Múzeum Ltsz.: E.60.8.; Gerelyes 1995, 67. 1 0 Kovács S. 1993, 184. 1 1 Umur 1980, 204-209. 1 2 Iparművészeti Múzeum Ltsz.: 52.2858.
