Folia archeologica 46.

Kovács S. Tibor: Kemény János erdélyi fejedelem tatár buzogánya (17. sz.-i tatár fegyverek a Magyar Nemzeti Múzeumban)

FOLIA ARCHAEOLOGICA XLVI. 1997. BLDAPESI KEMÉNY JÁNOS ERDÉLYI FEJEDELEM TATÁR BUZOGÁNYA (17. SZÁZADI TATÁR FEGYVEREK A MAGYAR NEMZETI MÚZEUMBAN) KOVÁGS S. Tibor A 15. században az egykori világbirodalom, az Arany Horda alkotóelemeire hullott szét. A század közepére Hvárezm, Kazán és Krím, vagyis a Nagy Horda legfontosabb területei szakadtak el a pusztai birodalomtól. 1475-től a genovaiaktól fokozatosan oszmán-török kézbe került a Krím-félsziget kereskedelme. 1478ban Mengli Girej kán török segítséggel szilárdítja meg uralmát és ettől az időszaktól kezdve a Krími Kánság az Oszmán Birodalom vazallusa, azaz a szultán parancsára a kánnak segédcsapatokat kell a törökök rendelkezésére bocsátania. A 16. század közepén az orosz cárok leszámolnak két tatár kánsággal is, csak a Krím kerüli el egészen 1783-ig a bukást, amikor az oroszoknak sikerül bekebelezniük.' Magyarországon 1521-től kezdve találkozunk tatár csapatokkal és ettől az időponttól folyamatosan szerepeltek szinte valamennyi nagyobb török hadjáratban.A tatár segédcsapatok jelenléte a 15 éves háború idején és a 17. század közepén, valamint a török alóli felszabadító háborúk (1683-1699) időszakában okozott különösen sok pusztítást.

3 A tatárok utolsó katonai szereplése az 1716-17-es hadjárat mellékhadszínterén, Erdélyben történt 1717-ben. Az erdélyi önvédelmi csapatok az ellenség felett fényes győzelmet arattak, ezért a tatárok már nem fenyegették többé Magyarország területét.

4 A 16. század utolsó harmadáig a Krími Kánság hadereje szinte kizárólag könnyűlovasokból állt. A század második felében - elsősorban oszmán-török hatásra - mégjelent a tatár hadseregben a gyalogság is, amelyet török gyártmányú lőfegyverekkel láttak el. A 16. század végén a kán személyes testőrsége muskétákkal felszerelt török és tatár gyalogosokból állt. A 17. században alakult ki végleges formájában a Krími Kánság hadereje, amely három fő részből tevődött össze. A kán csapatai és a nemzetségfők egységei mellett a legnagyobb létszámot a nogáj könnyűlovasok tették ki. Szükséges még szólni a cserkeszekről is, akik a tatár hadsereg elit alakulatait képezték és a kán fiainak katonai nevelésében is fontos szerepet játszottak.

5 A 16-17. századi tatár harcmodor két jellegzetessége a mozgékonyság és a kegyetlenség. A tatár sereg zömét kitevő könnyűlovasokra jellemző volt, frogy 2-3, de néha 4-5 vezetéklóval is rendelkeztek. Az ellenség földién a tatár haderőnek a fele, legfeljebb kétharmada maradt együtt, a többiek állandóan portyáztak és pusztították a megszállt területet. A visszamaradok őrizték a tatár tábort, amely egyben a zsákmány és a hadifoglyok gyűjtőhelye is volt. A portyázok legfontosabb 1 Vásáry 1986, 149-161 -Ivanics 1994, 13-25. 2 Thúry 1893, 197-199. 3 Marsiglt 1986, 71.; Ivanics 1994, 176-178.; B. Szabó 1995, 12-14. 1 Thaly 1867, 57-65.; Obethó 1941, 204-207.; Kovács 1988, 139-143. 5 Smith 1980. 92-96.; Vásáry 1986, 192.; Ivanics 1994, 41-48.